Az Elhízástudományi Világszövetség adatai szerint legalább 2,8 millióan halnak meg évente a túlsúly vagy az elhízás következményei miatt. 2014-ben a felnőttek 39 százaléka volt túlsúlyos a világon, 13 százalékuk pedig elhízott. A világviszonylathoz képest Magyarországon sokkal nagyobbak ezek az arányszámok, hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Bedros J. Róbert, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa, Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapító elnöke.

Mint mondta: a harmadik legrosszabb helyen állunk, Magyarországot csupán Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok előzi meg az elhízás terén.

A magyar férfiak 63 százaléka elhízott vagy túlsúlyos, a nők esetében 61 százalék ez az arány.

Mindennek az ad nemzetgazdasági jelentőséget, hogy az elhízásból adódó egészségügyi problémák kezelése hatalmas költségekkel jár: biztosítás, táppénz, a munkaképesség csökkenése - emlékeztetett Bedros J. Róbert.

Az elhízás civilizációs betegség, amelynek a kezelése a világszövetség szerint 2025-re elérheti az évi 1,2 billió dollárt, vagyis 315 billió forintot. Az elhízás a szív és érrendszeri betegségekhez, az agyvérzéshez, a cukorbetegséghez, porckopáshoz és ízületi károsodáshoz vezet, valamint egy friss amerikai kutatás szerint a daganatos betegségek 40 százaléka kapcsolatba hozható a páciensek túlsúlyával.

A túlsúly a kutatások szerint 13 ráktípus kockázatát növeli meg, köztük a nyelőcső, a pajzsmirigy, a mell, az epehólyag, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vese, a petefészkek, a méh, a vastagbél és a végbél daganatos megbetegedésének rizikóját.

Az elhízás szövődményeiről magyar kutatás is készült, erről is beszámolt Bedros J. Róbert professzor az InfoRádiónak. Elmondta: a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban létrehozott Obezitológiai Centrum a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság felügyelete alatt működik. Egy ottani testsúly-csökkentő programban részt vevő csoport tagjainak esetében vizsgálták a társparamétereket.

A következő rizikófaktorokat lehetett kimutatni: 68 százalékuk volt magas vérnyomásos, 44 százalékuknál szénhidrát-anyagcserezavart lehetett kimutatni, és több mint 82  százalékuknál volt valamelyik lipid faktor kóros - figyelmeztetett Bedros J. Róbert.

A WHO és a londoni Imperial College kutatóinak friss elemzése alapján a gyermek- és serdülőkori elhízás aránya több mint tízszeresére nőtt 1975 és 2016 között, mintegy 124 millió az elhízott gyermek él ma a világban. A gyermekkori testsúly-problémák növekedése leginkább a közepes és alacsony jövedelmű országokat érinti.

Például Dél-Afrikában, Mexikóban és Egyiptomban néhány évtizede nagyon alacsony volt az elhízott gyerekek és tizenévesek aránya, most azonban ezek az országok a vezető államok között vannak a gyermekkori elhízásban.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adatai szerint Magyarország jó úton jár a gyermekkori elhízás megelőzésében, hiszen 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya, de még így is minden ötödik magyar kisiskolás túlsúlyos vagy elhízott.