Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség a 2010-es kormányváltás után.

Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedéssel, a magánszemélyt - sajtóhírek szerint egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát - bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Laborcz Sándort pedig bűnpártolással vádolták meg.

Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

• Az elsőfokú eljárásban 2013-ban a Debreceni Törvényszék nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, felfüggesztett szabadságvesztésre Laborczot, azonban 2015-ben másodfokon a tábla súlyos eljárási szabálysértések miatt az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte és új elsőfokú eljárást rendelt el. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly a Kaposvári Törvényszék már mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét a táblára került az ügy.
• A másodfokú eljárásban az ügyészség Szilvásy György cselekményének minősítését az enyhébb megítélésű bűnpártolásra változtatta, és csupán Galambos Lajosra kért letöltendő szabadságvesztést. A Fővárosi Ítélőtábla azonban hétfőn az elsőfokú felmentő rendelkezést helybenhagyta és jogerőre emelte.

A kémper államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, csupán a bírósági határozatok rendelkező része volt nyilvános.

Szilvásy György a hétfői határozathirdetést követően újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyikben sem marasztalta el. "A következmények levonása már nem az én dolgom" - fűzte hozzá a Gyurcsány-kormány egykori tagja.

A Magyar Idők korábban arról írt, hogy felülvizsgálják a kémper titkosítását és megismerhetővé válhat az ügy lényege.