Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási pontszámokat. Az eredmények elérhetőek a felvi.hu oldalon. Az idei általános felvételi eljárásban csaknem 106 ezren nyújtottak be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére. Most is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény. Összesen 8776 diák kezdheti meg tanulmányait az ELTE-n. Az intézmény matematika-latintanár szakára 480 pontot kellett teljesíteni a bekerüléshez. A maximális, 500 pontot kellett elérnie annak, aki a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karán, pénzügy és számvitel szakon szeretne továbbtanulni. Kiemelten magas 465 pont kellett a Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok szakra. Jogászképzésre a legtöbb, 480 pontot, a Debreceni Egyetemen kellett elérni.

A magyar és szlovák kereset elutasítását javasolja az úgynevezett kvótaperben az Európai Bíróság főtanácsnoka. A két ország a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó ideiglenes uniós mechanizmus miatt fordult a közösségi törvényszékhez. ÍV BÓ (Yves Bot) francia főtanácsnok szerint a magyar beadványban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket. Ítélethirdetés őszre várható. Völner Pál igazságügyi államtitkár úgy reagált, hogy a főtanácsnok nyilatkozatának fő elemei politikai tartalmúak, és nem tartalmaznak jogi érveket.

Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt három tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást. A magyar, a lengyel és a cseh kormánynak egy hónapja van arra, hogy teljesítése jogi kötelezettségeit, különben Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulhat. Az Európai Bizottság júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet a tagországok belügyminiszterei minősített többséggel, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el két éve.

A kínai belső piacon bocsátott ki államkötvényt 1 milliárd jüan - 130 millió euró - összegben Magyarország - jelentette be a pénzügyekért felelős államtitkár. Hornung Ágnes elmondta: a kötvény 3 éves futamidejű, kamata 4,85 százalék, amelyet később euróra vált a magyar állam. Így végül ennél kedvezőbb lesz a Kínában piacra dobott kötvény kamata. Hozzátette: a kibocsátás szimbolikus jellegű, hozzájárul a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.

Az oktatás és az egészségügy helyzetének javítása, valamint a korrupció csökkentése kiemelt szerepet kap az LMP választási programjában - jelentette be az ellenzéki párt társelnöke. Szél Bernadett az InfoRádió Aréna című műsorában hozzátette: azért kell a korrupciót nullára csökkenteni, hogy európai színvonalú béreket kaphassanak az emberek. Az LMP frakcióvezetője szerint amíg ezekben nincs előrelépés, addig Magyarország nem lesz erős és folytatódik az elvándorlás. Szél Bernadett ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy most már minden hetedik magyar külföldön születik.

Teljesen új nyugdíjrendszert vezetne be a Jobbik. Sneider Tamás, az ellenzéki párt alelnöke egy felmérésre hivatkozva azt mondta: az elmúlt két évben összességében romlott a nyugdíjasok helyzete. A Jobbik azt javasolja, hogy mindenki a számára megfelelő időpontban mehessen nyugdíjba, a korhatárt pedig ne kelljen kötelezően alkalmazni. A politikus jónak nevezte a részleges nyugdíj lehetőségét is, amelyben a munkavállalók először 6, majd 4 órás műszakokat vállalva, fokozatosan lépnének ki a munkaerőpiacról. A tervek között szerepel, hogy az alacsonyabb nyugdíjak magasabb százalékkal emelkedjenek. A nyugdíjplafon visszaállítását is sürgette, bírálva, hogy létezik 2 millió forintot meghaladó állami nyugdíj is.

Elfogadhatatlannak tartja az MSZP, hogy a harmadik országbeli munkavállalók lényegesen többet keresnek a magyar dolgozóknál. Gúr Nándor, az ellenzéki párt alelnöke emlékeztetett, hogy egy nemzetgazdasági miniszteri rendelet szerint a harmadik országból érkezők bérének el kell érnie a bruttó magyar átlagkeresetek alapján kiszámított összeget. Ez az idén nettóban meghaladja a 200 ezer forintot. A szocialista politikus rámutatott: a harmadik országbeli munkavállalók főként az egészségügyben dolgoznak, ahol a kezdő magyar munkavállalók a nettó 84 ezer forintos minimálbért kapják, míg az évtizedek óta ott dolgozók alig keresnek többet a 107 ezer forintos garantált bérminimumnál.

Nem történt meghibásodás a felújított metrószerelvényen - közölte a BKV vezérigazgatója. Bolla Tibor közleményében azt írta: szerda reggel a 3-as vonalon közlekedő egyik felújított szerelvény ajtóvisszajelző lámpája nem jelzett a vezetőnek. A forgalomból kiállított vonatot a BKV telephelyén az orosz és magyar szakértők ellenőrizték. Megállapították, hogy egy fakocka került az egyik kocsi ajtaja alá, ami miatt AZ nem záródott be, ezért a biztonsági rendszer nem adott visszajelzést a vezetőnek az ajtók zárt állapotáról. A vezérigazgató hangsúlyozta: az eset nem veszélyeztette az utasbiztonságot. A vonat azóta visszaállt a forgalomba.

Átmeneti automatikus teljesítménycsökkenés volt a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjában - közölte az Országos Atomenergia Hivatal a honlapján. Az esemény az erőmű nukleáris biztonságát nem érintette, és környezetre gyakorolt hatása sem volt. Az atomenergia hivatal tájékoztatása szerint a teljesítmény csökkenését egy automatikusan generálódott villamosvédelmi működés okozta az 1-es számú turbinánál. A leterhelést kiváltó okot vizsgálják a szakemberek.

Bombariadó miatt három órás késéssel tudott felszállni a Wizz Air Kolozsvárról Londonba induló utasszállítója. A kolozsvári repülőtér tájékoztatása szerint az egyik utas azt állította, hogy robbanóeszközt rejtett el a fedélzeten lévő kézipoggyászában. A kapitány és a személyzet az ilyenkor kötelező előírást követve riasztotta a hatóságokat. A rendőrök őrizetbe vették a pánikot keltő utast, és átkutatták a gépet, de nem találtak bombát.