Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) területkezelési igazgatóhelyettese elmondta: Bakson, a Máriatelepen található holtág szinte teljesen benádasodott az elmúlt években. Ez tűzvédelmi szempontból is aggályos, továbbá kiváló rejtekhelyet jelentett a rókáknak.
A problémák megoldására a KNPI a tél végén lezúzatta a nádas nagy részét, kivéve ott, ahová a mélyebb víz miatt a gép nem tudott bejutni. Ez azonban még nem jelentett végleges megoldást.
A fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepről érkezett húsz bivallyal a nádas gyérítését és folyamatos karbantartását látják el, emellett vizes élőhely-helyreállítást is végeznek a húsz hektáros területen. A holtág partját rövid füvű legelővé, a nádas egy részét nyílt vizes területté teszik, ahol ennek következtében várható az egykori madárvilág részbeni visszatelepülése is - tette hozzá a szakember.
A baksi önkormányzat a hosszútávon is fenntartható megoldás érdekében egy bivalykarámot építtet. Az állatok védelmét a nemzeti parktól kapott villanypásztorral végzik, ellátásuk egy gulyás feladata.
A Kiskunsági Nemzeti Park több helyen is folytat élőhelykezelést bivallyal. A pusztaszeri Vesszős-széken egy teljesen benádasodott szikes tavat sikerült helyreállítani és nyílt vízű, madarakban gazdag élőhellyé alakítani az állatokkal az elmúlt években. Ez a területkezelés mintaként szolgált több élőhely-rekonstrukciós projektnek.