A hatályos jogszabály alapján mind a lakcím nélküli nyugdíjasok, mind a gyesen lévő kisgyermekes édesanyák TAJ-száma érvénytelen (ezt az ellenőrzéskor barna lámpa jelzi), ugyanúgy, ahogy azoké, akiknek semmilyen jogviszonyuk nincs. Ám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese szerint – egy belső, államtitkári utasítás alapján – valamennyien „eltérített piros lámpát” kapnak a TAJ-kártya ellenőrzésekor, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférjenek.

A piros lámpa érvényes TAJ-t, de rendezetlen jogviszonyt jelez. Ilyen esetekben a beteget ellátják, ugyanakkor figyelmeztetik arra, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen a jogviszonya.

Székely László ombudsman ugyanakkor leszögezte:

komoly aggályokat vet fel, ha a kormányzat úgy próbálja orvosolni a helyzetet, hogy egy nem nyilvános, belső államtitkári levélben a jogi előírások kikerülésére szólítja fel a szakigazgatási szervet.

Az alapvető jogok biztosa szerint annak okát, hogy még mindig közel harmincezres nagyságrendű az állandó lakhellyel nem bíró biztosítottak száma, elsősorban a jogszabályok nem megfelelő ismeretében és a régóta berögzült félelmekben kell keresni. Ugyanis az érintettek közül sokan még mindig nem ismerik azt a szabályt, hogy 2013 márciusa óta már nem kell a bérbeadó hozzájárulása a bejelentkezéshez.

A problémák másik eredője, hogy az esetek egy részében nem születik írásos lakásbérleti szerződés, mert a tulajdonos feketén adja ki a lakását, vagy a bérbeadó kilátásba helyezi a lakásbérlet egyoldalú megszüntetését arra az esetre, ha a bérlő a lakásba bejelentkezne.

Székely László a jogsértés orvoslása érdekében felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert,

fontolja meg a belföldiség fogalmának módosítását

annak érdekében, hogy azokat, akik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság feltételeinek megfelelnek (vagyis biztosítottak, és a valóságban van is hol lakniuk), de nincs bejelentett lakcímük, a jogviszonyuk ellenőrzése során ne érje hátrány - számolt be a Magyar Nemzet.

A jelentésre adott válaszában a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy a lakóhellyel rendelkező, és annak bejelentésére jogszabály alapján köteles állampolgárok, akik ennek bármilyen okból nem tesznek eleget, nem jogkövető polgárok.

Álláspontja szerint a biztos által kért jogszabály-módosítás e „jogellenes állapot” fenntartását segítené elő.

Úgy látja, hogy mivel e személyeknek megvan az elvi lehetőségük a lakcím bejelentésére, így megfelelhetnének a Tbj.-ben foglalt feltételeknek, és akkor jogviszonyuk rendezett lenne.

A miniszter arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy a jelentésben hivatkozott államtitkári körlevél az Emberi Erőforrások Minisztériumának utasítása.

A kapott válasz alapján a biztos – az ajánlását fenntartva – az emberi erőforrásokért felelős miniszterhez fordul.