Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter európaiatlan magatartásnak tartotta az Európai Bizottság azon döntését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a testület a menekültek elosztását elutasító tagországok, például Magyarország ellen és aláhúzta, hogy a kormány nem enged a testület zsarolásának. A NATO döntését viszont, hogy a szövetség részt vesz az Iszlám Állam elleni fellépésben méltatta a külügyminiszter és arra kérte az Országgyűlési képviselőket, hogy szavazzák meg a magyar katonai kontingens mandátumának meghosszabbítását.

Harangozó Tamás a szocialisták részéről emlékeztette a tárcavezetőt, hogy a kormányfő írt alá egy uniós megállapodást 1200 menekült befogadásáról. A terrorizmus elleni harc ügyében azonban bizonytalan hátterűnek nevezte a kormány döntését és nem támogatta a szerepvállalás meghosszabbítását.

Németh Zsolt, a Fidesz részéről aláhúzta, hogy a kormány javaslata előremutató az Iszlám Állam elleni küzdelemben, úgy látta, hogy józan és megfontolt politikai erő nem ellenezheti a döntést.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője egyetértett a kormánypárti politikusokkal az Iszlám Állam veszélyeiről, a magyar szerepvállalás megerősítésének szükségességében azonban nem, állítva, hogy a nyugati hatalmak tevékenységének következménye volt a terrorszervezet megalakulása, az ő feladatuk a probléma megoldása.

A KDNP-s Firtl Mátyás támogatta a kormányt, hogy fellépjen a magyar emberek biztonságát veszélyeztető szervezetek ellen.

Hadházy Ákos, az LMP képviselője a többi ellenzéki felszólalóhoz hasonlóan nem értett egyet a kormánnyal, amely szerinte csupán kompenzálni akarja hibás politikáját az Iszlám Állam elleni fellépés megerősítésével.