eur:
409.59
usd:
389.37
bux:
80429.4
2024. december 11. szerda Árpád
Katonai tiszteletadás és lobogófelvonás a Kossuth téren

Katonai tiszteletadás és lobogófelvonás a Kossuth téren

Áder János is ott volt a nemzeti összetartozás napján rendezett megemlékezésen. Történész és politikusok is beszéltek a nap folyamán a trianoni békediktátumról.

atonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.

Trianonról

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada - mintegy 3,2 millió ember - az új határokon túlra került.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Történész: örök seb marad

A trianoni szerződést a magyar társadalom sokkhatásként élte meg - mondta Galambos István történész vasárnap az M1 aktuális csatornán, hozzátéve: az igazságtalan döntéssel a magyar társadalom hite megingott az egész nyugati világban.

A trianoni döntés a két világháború közötti magyar politikát meghatározta, de napjainkban is érződik a hatása, nemcsak a magyar politikában, hanem az utódállamokéban is.

Szerinte a nemzeti összetartozás emléknapjával az Országgyűlés egyfajta traumát igyekezett feloldani, de - fogalmazott -, amíg magyar él a Földön, addig Trianon fájni fog.

Kósa Lajos: nemzeti megújulás

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra - közölte a Fidesz frakcióvezetője vasárnap. Közleményében Kósa Lajos úgy fogalmazott: "Hiszünk a nemzeti összetartozás erejében, mert csak egy erős nemzet képes kiállni magáért szerte a világban".

"A kormánypártok szégyelljék magukat!"

A kormánypártok Trianonnal kapcsolatos lépéseit nevezi szégyellnivalónak a Jobbik frakciója Hollik István (KDNP) vasárnapi kijelentéseire reagálva.

A kereszténydemokraták országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, "és ezen a szégyenfalon ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is".

A Jobbik frakciója sajtóközleményében azt írta: nem tudják elfelejteni, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor és pártja 1990-ben még látványosan kivonult a Parlament ülésterméből, amikor Trianonra kellett volna emlékezni. Ezt a gyalázatot a Fidesz és a KDNP a héten megismételte, amikor elutasították, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen.

Határokon átnyúló nemzetpolitika kell

Hollik István azt is mondta sajtótájékoztatóján a fent idézettek mellett, hogy Trianon sebeit a határokon átívelő nemzetegyesítés politikájával lehet begyógyítani.

Címlapról ajánljuk
Olaf Scholz megírta levelét: a kancellár engedélyt kért a végleges bukásához

Olaf Scholz megírta levelét: a kancellár engedélyt kért a végleges bukásához

Szerdán kezdeményezte a Bundestag elnökénél a bizalmi szavazást önmaga ellen Olaf Scholz, a kancellárról és kisebbségi kormányáról hétfőn döntenek a német képviselők. Mutatjuk az utána következő menetrendet is egészen a február 23-i előre hozott választásokig.
VIDEÓ
Rakétatámadás érte Oroszországot, titkos üzenetet hagyott Trumpnak Joe Biden - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Rakétatámadás érte Oroszországot, titkos üzenetet hagyott Trumpnak Joe Biden - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap este tudatta a világgal: Ukrajna számos nagy hatótávolságú rakétát fejleszt, némely ezek közül hamarosan el is készül. Az ukrán haderő az éjjel Taganrogot és Brjanszkot lőtte Oroszország területén, az oroszok Zaporizzsját és donyecki városokat lőttek. Toreck és Kurahove napokon belül orosz kézre kerülhet. A nap folyamán kiderült: Joe Biden amerikai elnök titkos üzenetet hagyott Donald Trumpnak, főleg Oroszország és más, barátságtalan országok kapcsán. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 11. 13:51
×
×
×
×