Katonai tiszteletadás és lobogófelvonás a Kossuth téren

atonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.

Trianonról

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada - mintegy 3,2 millió ember - az új határokon túlra került.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Történész: örök seb marad

A trianoni szerződést a magyar társadalom sokkhatásként élte meg - mondta Galambos István történész vasárnap az M1 aktuális csatornán, hozzátéve: az igazságtalan döntéssel a magyar társadalom hite megingott az egész nyugati világban.

Élő adás

A trianoni döntés a két világháború közötti magyar politikát meghatározta, de napjainkban is érződik a hatása, nemcsak a magyar politikában, hanem az utódállamokéban is.

Szerinte a nemzeti összetartozás emléknapjával az Országgyűlés egyfajta traumát igyekezett feloldani, de - fogalmazott -, amíg magyar él a Földön, addig Trianon fájni fog.

Kósa Lajos: nemzeti megújulás

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra - közölte a Fidesz frakcióvezetője vasárnap. Közleményében Kósa Lajos úgy fogalmazott: "Hiszünk a nemzeti összetartozás erejében, mert csak egy erős nemzet képes kiállni magáért szerte a világban".

"A kormánypártok szégyelljék magukat!"

A kormánypártok Trianonnal kapcsolatos lépéseit nevezi szégyellnivalónak a Jobbik frakciója Hollik István (KDNP) vasárnapi kijelentéseire reagálva.

A kereszténydemokraták országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, "és ezen a szégyenfalon ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is".

A Jobbik frakciója sajtóközleményében azt írta: nem tudják elfelejteni, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor és pártja 1990-ben még látványosan kivonult a Parlament ülésterméből, amikor Trianonra kellett volna emlékezni. Ezt a gyalázatot a Fidesz és a KDNP a héten megismételte, amikor elutasították, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen.

Határokon átnyúló nemzetpolitika kell

Hollik István azt is mondta sajtótájékoztatóján a fent idézettek mellett, hogy Trianon sebeit a határokon átívelő nemzetegyesítés politikájával lehet begyógyítani.