Egy uniós felmérés szerint az európai élelmiszerek csaknem fele növényvédőszer-maradványokat tartalmaz. A minták 97 százalékában az egészségügyi határérték alatt volt a szennyezettség, a többi magas koncentrációban tartalmazott vegyszert, ráadásul többfélét.

Magyarországon évente mintegy kétezer terméket vizsgálnak meg, hogy mennyi bennük a növényvédőszer-maradvány - mondta a Nébih elnök-helyettese. Jordán László hozzátette: a primőrök és a paprika a legkockázatosabbnak tekinthető termék. Azokra a növényvédőszer-maradványokra koncentrálnak, amelyek Magyarországon forgalomban vannak, vagy amelyek a környező országokból bekerülhetnek. 2015-ben a minták 40 százaléka, 2016-ban a minták 46 százaléka volt mentes a növényvédő szerek maradványaitól.

Az egészségügyi határérték mindig nagyságrendekkel nagyobb, mint a technológiai határérték. A primőröknél és a paprikánál látnak nagyobb kockázatot, ezeknél nagyobb mennyiségű mintavételt végeznek.

A szakember szerint a vásárló is sokat tehet a kockázatok csökkentése érdekében. Így például ne vásároljon ellenőrizetlen helyről, például parkolóban csomagtartóból vagy aluljáróban. Ezek nem mentek át a hatósági ellenőrzési láncon, akár az előállítás, akár az árusítás helyén. Ezeket a termékeket az európai élelmiszerjog nem engedi élelmiszerként forgalomba hozni.

Együttes hatás

A Greenpeace kelet-közép-európai vegyianyag-szakértője szerint a határértékek nem mindig tudják garantálni, hogy az élelmiszerek biztonságok legyenek.

„A határértékek csak egy-egy anyagra vonatkoznak, és nem veszik figyelembe azt, hogy mikor egyszerre több növényvédőszer-maradék van jelen, azok együttesen másként hathatnak.

A hatásuk összeadódhat, felerősíthetik egymást”

- mondta Simon Gergely, megemlítve egy kutatást, amely szerint minden harmadik termék többfajta anyagot tartalmaz.

A szakértő szerint még mindig túl sok olyan vegyszer van jelen az európai piacon, amelyek egészségi kockázatot jelentenek, noha a hormonrendszert károsító növényvédő szereket 2014-en ki kellett volna vonni.

„A szerek főleg a magzatokat, terhes nőket és kisgyerekeket károsítják. Ezek hatására

sokkal gyakrabban alakul ki emlőrák és hererák,

és az elhízással is összefügg a jelenlétük” - hangsúlyozta.

Simon Gergely jelezte, hogy az idegrendszert károsító növényvédő szerek kérdése sincs szabályozva. Több olyan anyagról is tudnak, amelyek a gyerekek agyi fejlődését károsítják, és ennek hatására az intelligencia csökken.

"Ne legyen ellenség"

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke ugyanakkor azt tanácsolja, hogy ne féljünk a növényvédő szerektől.

„Ne tekintsük ezeket ellenségnek.

Az ilyen szerek nélkül nem lenne mit ennünk.

A világ mezőgazdasága nem lenne képes kielégíteni a fogyasztói igényeket, és megfelelő mennyiségben előállítani a növényi termékeket” - mondta Tarczali Gábor, aki szerint másként nem lehet megvédeni a növényi termékeket a károsítóktól.

Kiemelte, hogy megvan a növényvédő szerek felhasználásának biztonságos gyakorlata, amit betartva a megengedett hatóanyag maradék értéke nem káros. Ha ebből mégis több marad, akkor sem a növényvédő szer a bűnös, hanem az, aki felhasználja, nem tartja be a szabályokat, esetleg szaktudás nélkül alkalmazza – tette hozzá.

A kamara vezetője szerint az iparilag előállított élelmiszerekben annyi káros anyag - ízfokozók, adalékanyagok, állományjavító anyagok - található, amelyek sokkal veszélyesebbé teszik az élelmiszereket, több problémát okoznak, mint a növényvédőszer-maradékok.

Beszélt arról is, hogy a külföldről érkezhetnek olyan termékek Magyarországra, amelyekben az egészségügyi határérték felett van vegyszermaradék, de erről a liberális szabadkereskedelem tehet.

Ökológia megoldás

A mezőgazdaságban nincs szükség szintetikus növényvédő szerekre és műtrágyára, a minőségi tömegtermelés ugyanis megvalósítható az ökológiai mezőgazdasági módszerekkel - vallja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

Drexler Dóra az InfoRádiónak elmondta: Ausztriában a mezőgazdasági területek 20 százalék ökológiai, Csehország 12, itthon pedig emelkedés után 4-5 százalékos ez az arány.

Az ügyvezető elismerte, hogy mintegy ötödével kevesebb a terméshozam az ökológiai mezőgazdasági módszerekkel, de

a felvásárlási ár jóval magasabb,

a termékeket kétszer annyiért veszik át.

A biogazdák nem eszköztelenek a kártevőkkel szemben. Ugyanúgy használnak növényvédő szereket, ám ezek biológiai alapúak – tette hozzá.