Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Csalódott az LMP, hogy a Momentum nem támogatja a népszavazását

A Momentum csak részben támogatja az LMP népszavazási kezdeményezéseit. Az LMP elnökségi tagja csalódottságának adott hangot.

Az Index írta meg elsőként, hogy bár az LMP segítette a Momentumot az olimpia-ellenes népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtésben, a Momentum nem támogatja az LMP népszavazási kezdeményezését a városliget beépíthetőségéről és a paksi bővítés ügyében is csak akkor állnak a kezdeményezés mögé, ha olyan kérdést sikerül föltenni, amellyel valóban megakadályozható a projekt. Az atomerőmű-bővítésre ugyanis orosz befolyásszerzési-kísérletként tekintenek és szintén nem támogatják – közölte Soproni Tamás, a Momentum alelnöke.

"Azt mondtuk, hogy aki le akarja állítani Paks 2-t, annak le kell váltania a kormányt és ebből vontak le olyan következtetéseket, hogy nem állnánk bele egy népszavazási kezdeményezésbe. Egyszerűen annyi az állításunk, hogy várhatóan nem lesz ilyen, mivel a kormánynak bizonyos kiszolgálói mindenre hivatkozva megállítják, de amúgy küzdünk Paks 2 ellen és támogatnánk minden ilyen kezdeményezést. A Liget az már egy sokkal bonyolultabb ügy.

A kérdés az tulajdonképpen a választópolgárokat csapná be, nem állítaná meg a Liget-projektet."

Soproni Tamás szerint ugyanis azzal, hogy öt százalékkal növelnék a tervezett zöldfelületek arányát a Ligetben, csupán megdrágítanák a beruházást, mert néhány épület tetejének befüvesítésével megoldható maradna a beruházás.

Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja csalódottságának adott hangot.

"Nagyon szomorú az, hogy ők így megváltoztatják az álláspontjukat mind a Paks 2, mind a Liget ügyében azért, mert mi javasoljuk, vagy mert valaki más javasolja, vagy mert nekik nem pont a kérdés feltevésének módja tetszik. Nincs idő Paks 2-ben erre a pártpolitikai játszmára, amit ők játszanak, Paks 2 megkapta a telepengedélyt, ez azt jelenti, hogy

bármikor indulhat az első kapavágás, itt az idő, hogy megállítsuk ezt a projektet."

A paksi bővítés megakadályozására az LMP eddig 11 népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyek közül ötöt már elutasított a testület. A Fővárosi Választási Bizottság azonban nemrég hitelesítette az egyik hetedik kerületi LMP-s képviselő népszavazási kérdését a Városliget beépíthetőségéről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×