Nem történt jelentős változás a női tulajdonosok és a cégvezetők arányának alakulásában az elmúlt évben – áll a Bisnode Magyarország Kft. felmérésben. Az adatok szerint a női cégvezetők aránya 34-ről 34,2 százalékra emelkedett, míg a cégtulajdonosok terén fél ezrelékpontos visszaesés mutatható ki a női tulajdonosok arányában.
Főként a kisebb, 10 főnél kisebb létszámú vállalkozások esetében jellemző az országos átlagot megközelítő arány a női vezetők foglalkoztatását tekintve, a nagyobb vállalkozásoknál lényegesen rosszabb a helyzet. Érdekes adat, hogy a kizárólag nők által vezetett vállalkozások a működő cégek számának mindössze 26 százalékát teszik ki.
Az Európai Unió elvárása 40 százalék lenne.
A legtöbb női vezető és cégtulajdonos az egészségügyben, a szociális ágazatban, az oktatásban és a textiliparban dolgozik, a legkevesebben pedig a bányászatban valamint gépipari cégeknél.
Szalai Piroska, a nemzetgazdasági tárca minisztériumi tanácsadója azt mondta: a bérezésben nagyobb megbecsülést kapnak a nők; az elmúlt években jelentősen csökkent a férfiak és nők fizetésének különbsége.
"Az Eurostat mérése szerint 2012-ben Magyarországon 20 százalék volt a különbség a férfiak és a nők fizetése között, három év alatt, 2015-re ez 14 százalékra csökkent. Ezzel a tagállamok sorrendjében az első negyedbe kerültünk. Hozzánk hasonló eltérés van Svédországban."
A nemzetgazdasági tárca minisztériumi tanácsadója hozzátette, pár évvel ezelőtt nagyon komoly eltéréseket mutattak az idősebb, ötven fölötti korosztályok fizetései. A nyugdíjkorhatár kitolódásával ők egyre többen maradnak a foglalkoztatottak között, 2015-re e generáció férfi-női fizetéseinek különbsége is csökkent.
Szalai Piroska kiemelte, a harmincasok generációjában is csökkent a különbség, ami úgy tűnik, a GYED Extra hatása, mert egyre többen - valószínűleg a magasabb pozícióban lévő nők - dolgoznak a gyermek mellett is.
Magyarországon a vezetői munkakörökben sokkal magasabb a fizetéskülönbség, mint
az egyéb munkakörökben.
Ezt támasztják alá az OECD-felmérés adatai is, mert az a középső értékeket arányítja, amiben nálunk kisebbek a különbségek. Azokban a pozíciókban találunk több férfit, ahol magasabb a bérek, ezeknek nagy része vezetői pozíció. A kettő nem ugyanaz, mert vannak iskola- vagy óvodaigazgatók, főleg vidéken, ahol annyira nem magasak a bérek – mondta a nemzetgazdasági tárca minisztériumi tanácsadója.
A férfiak és a nők közti legmagasabb bérkülönbség a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon tapasztalható, ott csaknem 20 százalékos az eltérés, míg a legalacsonyabb – átlagosan 8 százalékos – különbséget az észak-alföldi megyékben mérték.