„Azt, hogy mi lesz egy év múlva, nem tudhatom. De arra törekedtem a mandátumbecslő modellben, hogy azt megmutassam, a Fidesz kétharmada, abszolút többsége, vagy ennek hiánya esetén milyen szavazatarány valósulhatna meg” - mondta a politológus.

Hozzátette: a modell úgy működik, hogy beütjük a szavazatarányt, és kiszámolja, hogy ehhez a szavazatarányhoz milyen mandátumarány párosulna.

„Arra jutottam, hogy ha a baloldallal és a Jobbikkal szemben egyaránt legalább 20 százalékpontnyi előnye lenne a Fidesznek, akkor nagyon valószínű, hogy meglesz a kétharmada. Ha pedig mindkettővel szemben 5-7 százalékpontnyi előnye lenne, akkor meglenne az abszolút többsége” - tudatta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Ha ennél szorosabb lesz a verseny, akkor a kalkuláció alapján olyan helyzet alakulhat ki, hogy egyik pártnak sincs meg a többsége, ami a kormányzáshoz szükséges.

„Számításaim szerint a baloldalnak tíz százalékpontos többségre lenne szüksége ahhoz, hogy egymagának meglegyen az abszolút többsége a kormányzáshoz. A Jobbik esetében ez a szám valamivel alacsonyabb, körülbelül 7 százalékpont” - ismertette Róna Dániel.

Ezek szerint – mint mondta – a választási rendszer úgy van kalibrálva, hogy a baloldalnak kicsit nehezebb dolga van.

Elmondta, hogy a kettő közötti különbség abból adódik, hogy

a baloldali választókerületek átlagosan nagyobbak, mint a jobboldaliak: átlagosan 80 ezer lélekszámmal rendelkeznek, míg a jobboldaliak
75 ezerrel.

„Vagyis a baloldali emberek többen választanak ugyanannyi képviselőt, mint a jobboldaliak. Ennek pedig az a következménye, hogy a baloldalnak 2-3 százalékkal többet kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátuma legyen” - magyarázta a politológus.

„De ezek a forgatókönyvek, nagyon irreálisnak tűnnek most, vagyis hogy akár a baloldalnak, akár a Jobbiknak egyedül abszolút többsége legyen” - fűzte hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Így készült

Róna Dániel elmondta, hogy a kalkulátor elkészítéséhez a 2014-es választókerületi adatokból indult ki, és megnézte, hogy az egyes választókerületekben milyen eredményeket értek el akkor a pártok.

„Ezután jött egy feltételezés, hogy országos szinten erősödnek vagy gyengülnek a pártok. Ha például az a feltételezés, hogy az egyik párt kétszeres erősödésre tett szert országosan, akkor ezt választókerületi szintre is lefordította a modell, és azt feltételezte, hogy minden választókerületben kétszer akkora lesz a támogatottsága” - részletezte Róna Dániel, a mandátumbecslő kalkulátor készítője.