A szív fejlődésének jelentős része a magzati kor elején, a 8-10. héten megtörténik, ez természetesen egy folyamat és sok minden zajlik még akár a megszületés után is, de a nagy fejlődési rendellenességek már a terhesség első időszakában eldőlhetnek – emelte ki az Országos Kardiológiai Intézet gyermekkardiológiai osztályának helyettes vezetője.

„A veleszületett szívfejlődési rendellenesség szinte a leggyakoribb betegség, durván

minden századik megszületett gyermekeknek van.

A gyerekszív központunkban, ahol az ilyen betegek kilenctizedét operáljuk, közel ötszáz műtétet végzünk gyerekkorban évente, jelentős részét csecsemőkorban és további három-négyszáz szívkatéteres vizsgálat és beavatkozás történik, amellyel szintén meg lehet gyógyítani a betegségek egy részét.”

A diagnosztizálásról Ablonczy László elmondta, három lépcsője van. Van egy olyan betegcsoport, ahol méhen belül kiderül a betegség, mire a baba megszületik, és kiderül, hogy súlyos a fejlődési rendellenesség, lehet előkészületeket tenni, hogy a megfelelő centrumba kerüljön.

„A tüneteket okozó súlyosabb szívfejlődési rendellenességek kiderülnek újszülött korban, ilyenek például az elkéküléssel, magasabb légzésszámmal vagy szívfrekvenciával járó eltérések, amelyeket könnyebb felismerni.”

És van egy kisebb csoport, akiknél a rendellenesség nem okoz tünetet, így csak később derül ki – sorolta a szakorvos.

„Korábban mindenki úgy tekintett a szívbeteg gyerekre, mint aki nagyon rossz életminőséget élhet. Manapság az esetek döntő részében olyan helyreállító szívműtétek történnek, amelyek után a gyerekeket semmiben nem kell korlátozni.

Akinek helyreállítjuk a szívhibáját, versenysportolhat is.”

Az influenza és az RSV vírusa kiemelt veszélyt jelent a csecsemő és a kisded korosztálynak, a mostani időszak ennek a szezonja, ezért a veszélyeztetett korosztálynak egyértelműen szükséges a védőoltás – hangsúlyozta Ablonczy László.