„Van felelőssége a családorvosoknak is, hiszen a vizsgálatok igazolták, hogy az alapellátásban történik az összes antibiotikum felírásnak körülbelül 8-90 százaléka. Főként felső légúti fertőzésekre történik. Természetes, hiszen a legtöbb akut fertőzéssel a családorvost keresik meg” - fejtette ki Torzsa Péter.

A Családorvosi Tanszék docense elmondta, egyre többet foglalkoznak azzal, oktatják is a családorvosakat, hogy csak indokolt esetben írjanak fel antibiotikumot.

„Volt egy másik vizsgálat is, amely szerint 2010 és 2014 között hat tagállamban nőtt szignifikánsan az antibiotikum felírása, és ebben benne volt Magyarország is” - jelezte Torzsa Péter családorvos.

A Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense elmondta, ha hirtelen magas lázzal kezdődő, végtag fájdalommal, száraz köhögéssel járó tünetek inkább vírusos fertőzés. Ebben az esetben a tüneti terápiára van szükség, semmiképpen nem szükséges az antibiotikus kezelés.

„Több napja fennálló panaszok esetén, ha megváltozik a lázmenet, a köpet sárgás-zöldes, és ha a fizikális vizsgálat is alátámasztja, indokolt lehet esetleg az antibiotikum felírása. Generációváltás van. Korábban a betegek gyakran követelték az antibiotikumot már egy félnapos felső-légúti fertőzés esetén, most már a fiatalabbak tudják, hogy káros is lehet. Ha nem indokolt, a rezisztens törzsek száma fokozódik” - mondta Torzsa Péter.

Van egy gyorsteszt vagy laboratóriumi vizsgálat segítségével is meg lehet állapítani, hogy van-e szó bakteriális fertőzésről van – jelezte a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense.

„A gyorsteszt elég drága, nem minden praxisban érhető el, de a laboratóriumi vizsgálat másnapra megvan és alátámasztja, hogy szükséges-e az antibiotikum szedése. Jó volna, ha minden családorvosnak lenne egy minilaborja, mint Nyugat-Európában, amivel rögtön meg tudná nézni, államilag finanszírozva, a beteg CRP-szintjét” - hangsúlyozta Torzsa Péter.