Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Erre vár most Európa

Európa közös ügyeinek intézését most elsősorban a brit, a francia és a német belpolitika befolyásolja majd - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző.

Az elmúlt egy évben azért nem mozdultak előre Európa közös ügyei, mert mindenki a brit népszavazás eredményére várt, most pedig azért, mert nem tudjuk, hogy a britek mit akarnak kezdeni a referendum eredményével.

„Azért azt majd meg kell néznünk, amikor Theresa May elmegy Skóciába, és megkérdezi a skót parlamentet, hogy mit szeretnének a Brexit-tárgyaláson. Az még belpolitikailag is egy hihetetlenül kemény meccs lesz nekik. A Trident atom-tengeralattjárók Skóciában vannak, ott állomásozik az atomflotta. Ki kell hozni őket, vagy a skótoknak fizetnek majd, egy Szevasztopol-szerű történet lesz ebből? Ezek iszonyatosan nyitott kérdések, és mi sem tudjuk, hogy hogyan folytatódik. Az biztos, hogy a brit-francia katonai együttműködés egyébként stabil lábakon áll, de ha a németeket is sikerülne bevonni, továbbmenni, pláne ha további közös fegyverfejlesztési projektek alakulnának, akkor azért bőven van remény. Ez egy nagyon hosszú távú fejlődéstörténet” - véli Feledy Botond.

A külpolitikai elemző szerint a Pozsonyi nyilatkozat megteremtette annak a lehetőségét, hogy az Európai Unió találjon egy közös megoldást a menekültválságra.

„Meglátjuk, hogy Rómában mit sikerül az unió születésnapján összehozni, erre nyilván mindenki készül. Az történelmi esély a régiónknak, hogy szlovák elnökség van decemberig, tehát be tudjuk vinni legalább egy picit hatékonyabban a saját elképzeléseinket. De arra, hogy ott mernek-e olyan nyilatkozatot tenni a német és a francia választás előtt néhány hónappal, erre azért az esély nagyon alacsony. Valószínűleg megint valamit előkészítenek, a választások után pedig, ha nem azok a pártok nyernek, akik a nyilatkozat előkészítésén dolgoztak, akkor egész egyszerűen megint ott vagyunk, hogy fekete lyuk van előttünk, és nem tudjuk, hogy mi vár Európára” - fogalmazott a külpolitikai elemző.

Egy sokkal határozottabb földközi-tengeri politika az állampolgárok számára is láthatóvá tenné, hogy az unió képes megvédeni magát, de szembe mehet az Európai Bíróság joggyakorlatával. Vagyis politikailag ingoványos terület, tehát megint minden Angela Merkel német kancelláron múlik majd – mondta Feledy Botond.

Botrányzivatar az amerikai elnökválasztási kampány

Mindkétszer Hillary Clinton került ki győztesen az elnökjelölti összecsapásokból, bár a két jelölt esélye a győzelemre napi szinten változik – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond.

„A nyilvánosságra került videók, e-mailek, egyéb felvételek, a stábból történő szivárogtatások mentén folyamatosan alakul és változik a jelöltek napi szintű támogatottsága. Ugyanakkor a trendek az első vitától kezdve kedvezőbbnek mutatkoznak Hillary Clinton számára” - mondta a külpolitikai elemző.

Trump egyszerű, kézzel fogható botránykövei elterelik a figyelmet a Clintonról kiszivárgott botrányos információkról – véli.

„Botrányzivatar van gyakorlatilag, amiben elhalkulnak botrányok, vagy nem jutnak megfelelő jelentőséghez. Azt is mondhatnám, hogy sem az oknyomozóknak, sem másoknak egyszerűen elég ideje sincs ahhoz, hogy ezeket mélységében feldolgozzák. A WikiLeaks szivárogtatások – ha nem lenne más az asztalon – önmagában bőven elegendőek lennének Hillary Clinton megsemmisítéséhez” - fogalmazott Feledy Botond.

A kampányban Hillary Clinton szavahihetősége több ízben megkérdőjeleződött – mondta az elemző.

„Nem az egészségi állapot volt, ami az első szavahihetőségi botrányát okozta. Nem az oroszok által feltört, és részben a WikiLeaksen keresztül kiszivárogtatott e-mailekre gondolok, hanem arra, amit ő maga, részben az emberei töröltek, részben az FBI vizsgálat alá vont, és a saját szerverén keresztül küldött. Ez az, amit Bengázi kapcsán kezdtek el vizsgálni nála, ahol meghalt a külügyminisztersége idején egy amerikai nagykövet” - emlékeztetett a külpolitikai elemző.

Donald Trump botrányai minden korábbi kampányt felülmúlnak, de hasznot is hajtanak az elnökjelöltnek – mutatott rá Feledy Botond.

„Az, ahogy az alvállalkozóival bánt – ami az első vitán elő is került a jelöltek között –, vagy hogy a Trump University embereket megkárosít, ezek legalább annyira káros botrányok, csak egészen más szempontból lehet őket megragadni, mint azt az egymondatos, kiemelhető megjegyzést, ahogy a nőkről beszél. Azért lehet mégis fej-fej mellett Clintonnal, mert egyszerűen ingyen reklámidőt kap. A média egyszerűen – főleg az elején – zabálta a botrányait. Azzal nem számoltak, hogy az emberek egyébként politikailag rá is hangolódnak erre a jelöltre” - közölte a szakértő.

A külpolitikai elemző szerint nem lehet politikai földrengésre számítani a választások napján, azért a papírforma néhány hagyományosan republikánus vagy demokrata államban megdőlhet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×