eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

A népszavazás után mindenki a saját sikerét hirdeti

A kvótanépszavazás a részvételi arány miatt eredménytelen lett, a "nem" szavazatok kiugróan magas aránya ugyanakkor pozitív visszajelzés a kormány számára. Ennek megfelelően a vasárnap esti nyilatkozatok alapján mindeni a saját győzelmeként értelmezi az eredményt. Az első külföldi visszhangok többsége többnyire az eredménytelenséget "veszi észre".

A kvótareferendumon 43,35 százalékos részvétel mellett az érvényesen voksolók 98,32 százaléka szavazott nemmel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap késő este nyilvánosságra hozott csaknem végleges adatai szerint.

Az NVI 99,98 százalékos feldolgozottságú adatai szerint 3 307 109-en (az összes választópolgár 40,03 százaléka) érvényesen szavazott, 223 193-an érvénytelenül.

Az érvényes szavazatok közül az igenek száma 55 584 (1,68 százalék), a nemek száma 3 251 525 (98,32 százalék) volt.

A legaktívabb megye Vas volt, ahol a választópolgárok 49,35 százaléka voksolt. A legkevésbé aktív Budapest volt, ahol 34,74 százalék szavazott, majd Baranya megye, ahol a jogosultak 38,37 százaléka járult az urnák elé.

A végleges eredményre még napokig várni kell, mert azt csak a külképviseleteken, illetve az összes levélben leadott szavazat megszámlálása után állapítják meg.

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Orbán Viktor: felülmúltuk az EU-csatlakozási népszavazás eredményét

Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert - mint mondta - "felülmúltuk az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredményét". A kormányfő a Fidesz-KDNP fővárosi eredményvárójában tartott beszédében bejelentette: alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a kvótareferendum után, mert az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben.

A miniszterelnök kifejtette: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.

Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson - tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelve: "a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is".

Az ünneplés után két dolgot kell tenni, hogy érvényt szerezhessenek az emberek akaratának - folytatta. Először közjogi érvénnyel kell felruházni az emberek döntését, ezért a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé; "az emberek ma kinyilvánított akaratát meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is" - jelentette be Orbán Viktor.

A másik sürgető dolognak azt nevezte, hogy a vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek.

A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi - fogalmazott. A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.

Orbán Viktor a Bálna Budapest épületében - a kormánypártok vezetőinek és európai parlamenti képviselőinek társaságában - tett néhány perces nyilatkozatában elismerését fejezte ki azoknak, akik részt vettek a referendumon, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ez "a hatalmas, hárommilliónál is nagyobb egyetértés létrejöjjön". A résztvevőket tekintve 10-ből 9 ember ma Magyarország mellett, az ország önálló döntési joga mellett szavazott - értékelt.

"Büszkék lehetünk arra, hogy az EU első és eddig egyetlen tagállamaként a magyarok közvetlenül véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt ez így volt becsületes" - mondta, hozzátéve, hogy a legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson ez a kérdés még nem volt napirenden, ezért a polgárok nem foglalhattak állást róla.

Márpedig szerinte az előttünk álló évek talán legfontosabb kérdéséről, Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó: "kikkel élünk együtt, mi lesz a kultúránkkal, mi lesz eddigi életformánkkal, a nagy nehezen talpra állított gazdasági rendszerünkkel, és mi lesz a keresztény gyökereinkkel".

A kérdés az - folytatta -, hogy a világban zajló modern kori népvándorlásra, amelynek hullámai Európát "látványosan és fájdalmasan" elérték, mit válaszol az Európai Unió. Az EU javaslata a migránsok beengedése és kötelező erővel történő szétosztása - brüsszeli döntés alapján - a tagállamok között - fejtette ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a magyarok vasárnap ezt a javaslatot elutasították, és úgy határoztak: csak a magyarok dönthetnek arról, kikkel kívánnak együtt élni.

"Brüsszel vagy Budapest. Ez volt a kérdés, és mi úgy döntöttünk, a döntés joga kizárólag Budapestet illeti meg" - mondta a miniszterelnök.

Szavai szerint vasárnap "elindultunk egy úton, egy hosszú út lesz, az első és legfontosabb lépést tettük meg; ezen a hosszú úton komoly csaták és nehéz ütközetek is várnak ránk".

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és a Demokratikus Koalíció vezetője értékelte Orbán Viktor egyértelmű kudarcaként a népszavazást.

Az MSZP elnöke visszafogottabban nyilatkozott.

Molnár: alkotmányellenes, ha a kormány az érvénytelen népszavazásra hivatkozva cselekszik

Az MSZP elnöke szerint alkotmányellenes lenne, ha a kormány az érvénytelen és eredménytelen kvótanépszavazás eredményére hivatkozva akarna bármit tenni.

Molnár Gyula vasárnap Budapesten, pártja eredményváróján a népszavazást értékelve azt mondta, az alkotmányellenesen kiírt és eredménytelen népszavazást azzal tudná tetézni a Fidesz, ha figyelmen kívül hagyná az érvényességi kritériumokat. Ha azt teszi, azzal nyíltan megszegi az alaptörvényt és ezzel Orbán hatalma illegitimmé válna - tette hozzá.

Jelezte, az MSZP a következő napokban benyújtja a Felelősség és biztonság című, menekültekkel kapcsolatos koncepcióját.

A pártelnök közölte, a szocialisták semmit sem támogatnak, amit a kormány az érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva akar tenni.

"A népszavazás érvénytelen volt. Nem hozott eredményt. Erre hivatkozva tenni bármit alkotmányellenes" - fogalmazott.

Értékelése szerint a kormány népszavazási kampánya "a magyarországi rendszerváltás történetének egyik mélypontja volt". Kormánypárt soha még ilyen szégyenteljes, hazug, megtévesztő és törvénytelen gyűlöletkampányt nem folytatott - közölte. Szerinte "kampányra fogták az államigazgatási dolgozókat", törvénytelen kormányzati leveleket küldtek és "becstelen és felelőtlen pánikkeltés zajlott".

Molnár Gyula rögzítette: a népszavazás nem lett érvényes és eredményes. "Ez látszólag jó hír, de ma mégsem szeretnék győzelemről beszélni" - fogalmazott.

Hozzátette: nem lehet politikailag érvényes népszavazásról beszélni, az ilyet úgy hívnák, hogy nagyon drága közvélemény-kutatás.

Molnár Gyula köszönetet mondott azoknak, akik részt vettek a szavazáson, akik érvénytelenül szavaztak és akik távol maradtak. Szerinte a távolmaradás nem passzivitást jelentett most.

Kifejtette, az emberek tudatos döntést hoztak: nem hittek Orbánnak, nem egy nemzeti ügyet, hanem csak és kizárólag hataloméhséget láttak.

Az MSZP elnöke azt mondta, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, hogy megvizsgálják, mire költötte a kormány a népszavazás kampánnyal együtt összesen 17 milliárd forintos költségvetését.

Az ellenzéki pártelnök szerint hétfőn újrakezdődik a normális élet; és a következő időszakban a 2018-as választásra kívánnak felkészülni. "A kormány kampánya a nemre alapozott, legyen hát ez a jelszó 2018 tavaszáig" - mondta.

Azt javasolta, az emberek mondjanak nemet arra, hogy 2018-ban a Fidesz folytathassa a kormányzást.

Molnár Gyula szerint hétfőn, a népszavazás után nem változik semmi Magyarországon: nem csökken a szegénység, nem lesz jobb az egészségügy, nem lesz több lehetősége a fiataloknak, nem lesz biztonságban a nyugdíjrendszer sem.

Hozzátette: Magyarországon az elmúlt hónapokban nem volt kormányzás, a Fidesz csak a migránsokról beszélt, pedig a magyarok megérdemlik, hogy 26 évvel a rendszerváltás után végre ne állandó háborúban éljék az életüket, hanem egy normális, nyugodt, fejlődő országban, ehhez pedig változás kell.

Kijelentette: az MSZP tudatosan vállalja és képviseli a társadalmi vesztesek csoportját. Azt mondta, a kormány ellenséget csinált a többségből, a szegényekből, a nyugdíjasokból, az önálló, független nőkből, a kormánytól független vállalkozókból, a másképp gondolkodókból, a cigányokból, a filozófusokból, mindenkiből, aki nem az ő haverja, vagy aki Orbán szerint nem tartozik a nemzethez.

Molnár Gyula kijelentette, 2016. október 3-án a kormányzati politika veszteseiből, a többségből fognak koalíciót kovácsolni. Le lehet győzni a Fidesz-kormányt, Orbán Viktort - hangoztatta.

Kitért arra is, hogy azt javasolja, 2018-ban egy jelölt legyen a demokratikus oldalon, egy kihívója legyen a Fidesz-KDNP-jelölteknek.

Hozzátette: politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, nemcsak a pártokkal kell összefogni, hanem a civilekkel, a szakszervezetekkel és az értelmiséggel.

A választáson pártok indulnak, az MSZP pedig az új köztársaságot előkészítő szövetség meghatározó ereje kíván lenni - hangsúlyozta Molnár Gyula. Elmondta, több mint kormányváltás kell, egy új rendszer kialakítása szükséges, új alkotmánnyal, új választási és médiatörvénnyel, garantált szociális jogokkal és a szegénység felszámolásával. Egy normális, európai Magyarország kell - tette hozzá.

Molnár Gyula szerint a lehetséges választási koalíciók első eleme lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson köztársaságielnök-jelöltet az ellenzéki oldal.

Közölte azt is, hogy a hívásának eleget téve részt vesznek a civilek október 23-ai ünnepségein.

"Reményeink szerint holnap újrakezdődik a normális élet Magyarországon. Le fogjuk bontani a félelem falait és újra arról fogunk beszélni, ami az embereket érinti és érdekli" - zárta sajtótájékoztatóját Molnár Gyula.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×