„AZ OECD 16 éve számolja azt, amíg a beérkező migránsoknak a foglalkoztatási rátája azonos lesz, mint az adott országban lévőké” - közölte a szervezet nagykövete.

Az Új-Zélandtól Kanadáig 35 tagországgal rendelkező szervezet meglátása szerint az európai államok nem minden esetben sikeresek az integrálásban. Ráadásul a tavaly mintegy 100 országból érkezett migránsok munkaerő-piaci elhelyezkedése, illetve esetleges iskolai képzése, átképzése szakképzése – felkészültségük különbözősége miatt – különösen nehéz feladat lehet – mondta Cséfalvay Zoltán.

„Az OECD-nek az az alapvetése, hogy a migránsok egy idő után egyébként a gazdaságban pozitív hatással is járhatnak, hiszen fogyasztanak és dolgoznak. A közgazdaságilag várható hatások – amelyek pozitívak egy migrációban – javarészt egy szabályozott migrációból származnak. Amivel Európa szembesült az elmúlt időszakban, és szembesül jelenleg is, nem éppen szabályozott” - fogalmazott a szervezet nagykövete.

Cséfalvay Zoltán a Brexit OECD által számolt hatásáról azt mondta, a szerdán bemutatott előrejelzés már jövőre egy százalékponttal csökkentette a szigetország jövő évre várt GDP növekedését.

„Most azzal számol az OECD, hogy 2020-ig a kilépés az Egyesült Királyságnak háztartásonként 2200 font veszteséget okoz”

- közölte.

A számítások szerint az Egyestül Királyságban 2014-re érte el az Európából érkezett munkavállalók száma a harmadik országokból érkezettek számát – mondta Cséfalvay Zoltán Magyarország OECD és UNESCO nagykövete az InfoRádió Aréna című műsorában.

Csak 20 százalékban múlik a forrásokon az oktatás

Az oktatás teljesítménye 20 százalékban függ a forrásoktól, és 80 százalékban az oktatás rendszerétől - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarország OECD és UNESCO nagykövete.

Az oktatás eredményessége egész Európában főként az oktatási rendszertől függ leginkább - mondta Cséfalvay Zoltán.

„Egy oktatási rendszer teljesítménye az ő számításaik szerint 20 százalékban függ a forrásoktól, 80 százalékban pedig az oktatási rendszertől, az, hogy mit tanítanak, és hogyan”

- közölte.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy az oktatásra több pénzt kellene fordítani, de a források kiosztása előtt pontosan meg kell fogalmazni a célokat. Hangsúlyozta, az is kérdés, hogy mire költenek, hogyan és milyen színvonalon zajlik az oktatás.

„Szükség lenne erre többet fordítani, ebben szerintem nincs sehol sem vita. Hanem az is kérdés, hogy mire és annak mi a hatása. Az nagyon fontos, hogy milyen rendszerben, milyen színvonalon, milyen oktatási eszközökkel, hogyan zajlik maga az oktatás. Az OECD ezt tartja igazán fontosnak, és ez az, ami igazán meghatározza egy országban az oktatás színvonalát, teljesítményét. Nyilvánvalóan ha több forrás van, az elősegíti ezt” - véli Cséfalvay Zoltán.

Magyarország OECD és UNESCO nagykövete kiemelte, fontos, hogy legyen átjárhatóság az oktatási rendszerben.

„Amikor nálunk elindult a duális szakképzés, akkor nagyon egyszerű volt: a szakmában, és majd a vállalatnál történik valami. Itt már azért lehetővé válik az, hogy átjárások legyenek. Ha ezek az átjárások és akár karrierpályák működnek, akkor nyilvánvalóan az egész rendszer is jobban működik. De kellett másfél-két év, míg ez lassan kialakult” - mondta.

Cséfalvay Zoltán hozzátette: az elmúlt években Magyarországon is egy érezhetőbb az átjárás a különböző szakterületek között.