A Kúria elnöke azt mondta: az ítélkezés szempontjából összegezték tapasztalataikat. Darák Péter hozzátette: fontos, hogy legyen megfelelő idő egy jogszabály alkalmazására, tapasztalatok összegzésére. Szerinte két év nem túl hosszú idő.
„A Kúria nem jogalkotó és nem is terheli jogalkotói felelősség. A törvénytervezet előterjesztőjét sújtja vagy terheli, ruházza olyan felelősséggel, amelyért helyt kell állnia. Ezzel szemben a Kúria a jogalkalmazás egységéért és magas színvonaláért felelős szervezet, az ítélkezés szempontjából összegzi a tapasztalatokat. A Kúriánál ezért nagyon nagy súllyal esik latba mindig az, hogy legyen elegendő idő egy jogszabály alkalmazására való felkészülésre, az alkalmazási tapasztalatok megszületésére és összegzésére. Ilyen szempontból két év a Kúria felfogása szerint nem túl hosszú idő.”
Darák Péter arról is beszélt, hogy az új Ptk. alapján megkötött szerződések miatt nem érkezett beadvány a Kúriára.
„Az új Ptk. alapján megkötött szerződések, zálogjogi megállapodásokkal kapcsolatos jogviták még el sem nagyon kezdődtek. A kérdés az, hogy azok az ügyvédek, bankjogászok, akik az új zálogjogi szabályok alapján kialakították a szerződéses konstrukcióikat, jól kezelhetőnek, hasznosnak tartják-e ezeket, illetve hogyan reagálnak arra, hogy a két éve bevezetett szabályok helyett egyszer csak egy, a régi Ptk-hoz jobban hasonlító szabályrendszer lép megint életbe.”
A parlament honlapján olvasható javaslat szerint a módosítások indoka, célja a zálogjogi területen a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, továbbá az uniós szabályoknak megfelelés, más területeken pedig az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése. A Kúria polgári kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását.
A Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában a büntetőeljárási reform fontosságáról is beszélt. Darák Péter szerint ez az egész igazságügyi rendszeren segíteni fog.
Az elmúlt hónapokban voltak olyan nagy bírósági ügyek, amikor az ügyészség a bíróságot kritizálta túl enyhe ítélet miatt, és volt olyan is, amikor a bíróság tett szemrehányást az ügyészség túl hanyag munkája miatt. Az ügyészség és a bíróság vitája sokszor a sajtó előtt vitázott ezekről. A Kúria elnöke most abban bízik a jövőben a büntetőeljárásban résztvevő személyek hatásköre és felelőssége jobban elhatárolódik majd egymástól, így a szervezetben felmerült problémák is csökkenhetnek.
„Azt hiszem, hogy az egész igazságszolgáltatás rendszerén segíteni fog. Szeretnénk, ha határozott megfogalmazást tartalmazna az új büntetőeljárási törvény; az ügyész mennyiben és hogyan felel bizonyíték szolgáltatásáért, rendelkezésre állásáért, a bírónak milyen jogosítványai vannak és milyen felelősséget hordoz, hiánypótlás elrendelhetősége. A megfelelő javaslatok megérkeztek, a megfogalmazások finomítása folyamatban van. Ha azt elérjük, hogy mindenféle szubjektív megközelítés nélkül kifejti egy-egy szervezet az álláspontját egy ügy kapcsán, akár nyilvánosan is, és ez nem vált át kölcsönös bírálatba, akkor már hatalmas előrelépést tettünk.”
Darák Péter arról is beszélt, hogy a Kúria joggyakorlat elemző csoportja azt javasolta, hogy legyen lehetőség a hatályon kívüli helyező végzések kúriai felülvizsgálatára. Ezt a törvényhozó elfogadta és a Kúria szakmai szempontból vizsgálhatja majd ezeket az eseteket.