Infostart.hu
eur:
362.68
usd:
316.97
bux:
141289.02
2026. július 17. péntek Elek, Endre
Letették az újjáépülő Lovarda alapkövét a budai Várban

Letették az újjáépülő Lovarda alapkövét a budai Várban

A beruházást L. Simon László az elmúlt fél évszázad legnagyobb budapesti műemléki felújításának nevezte.

"A rendszerváltozás óta eltelt két és fél évtized műemléki felújításait ismerve, az előttünk álló tervekkel és feladatokkal tisztában és nemzeti erőforrásink tudatában fél évszázad legnagyobb műemléki felújítása kezdőik meg itt ma Budapesten" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára a helyszínen.

Kiemelte: az alapkő letétele a várhatóan egy-másfél évtizedig tartó, a budavári palota több helyszínét érintő nagy felújítási munka kezdetét is jelenti.

"Ha valaki megnézi a palota belső állapotát, tudja, hogy elodázhatatlan feladat annak felújítása és ha hozzá kell nyúlnunk nemzetünk szimbolikus épületegyütteséhez, akkor tegyük azt úgy, hogy abban az állapotban újítjuk fel, amely állapotban a megépítését követően, Hauszmann terveinek megfelelően fogadta sok évtizeden keresztül az ide látogatókat" - emelte ki L. Simon László.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: a Lovarda építése mellett most megindul a Stöckl-lépcső és a Főőrségi épület visszaállítása is.

Az államtitkár kiemelte: a budai Vár jelképe a nemzetnek, az ország múltjának, jelenének és jövőjének egyaránt, amiért felelősséggel tartozunk.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere úgy fogalmazott: a Sándor-palota és a Várkert Bazár megújulása, a Honvéd Főparancsnokság rendbetétele után a Várnegyed egy újabb építménnyel gazdagodhat.

"Mindez azt a hitet erősíti bennünk, hogy belátható időn belül megújul az egész történelmi épületegyüttes" - fűzte hozzá.

Az alapkő alá elhelyezett "időkapszulába" tett okmány felidézi, hogy a budai királyi palota a második világháború idején, különösen Budapest ostromakor súlyos károkat szenvedett, de egyes részei csaknem teljes épségben fennmaradtak.

Későbbi az épületegyüttest jelentősen átépítették, számos épületet pedig évtizedekkel a világháború után végleg lebontottak. Ezek sorába tartozott a lovarda épülete, amely a kormány döntése szerint a Hauszmann Alajos által készített és jó állapotban fennmaradt, eredeti tervrajzai alapján épül újra. A tervezésre Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, vezető tervező és munkatársai kaptak megbízást. Az építési munkák 2016 júniusában kezdődnek.

Az alapkőletétel után a Budapesti Történeti Múzeum épületében tartott fogadáson Farbaky Péter, a múzeum főigazgatója kiemelte: a Hauszmann Terv lehetőséget ad arra, hogy a kiállítótér részét képező Szent István-terem is megújulhasson. Hozzátette: ez a munka a felújítási ciklus egyik legfontosabb részét képezi.

Korábban már elhangzott, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt.

Címlapról ajánljuk
Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

Részvénypiaci viharok a világban és Magyarországon: itt az első félév mérlege

A magyar részvények 2026-ban július közepéig 28 százalékos hozamot értek el, miközben az olajpiaci kockázatok, a mesterséges intelligencia által hajtott technológiai rali és a befektetői tőkeáramlások átrendeződése továbbra is meghatározzák a globális piacok mozgását – hangzott el az MBH Befektetési Bank Piaci Pulzus című rendezvényén. Az InfoRádió Debreczeni Csabát, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzőjét kérdezte.

Németh Zsolt az Arénában: „nem csinálhatunk úgy, mintha mi sem történt volna”

Németh Zsolt szerint a Fidesznek egy félfordulatot kell végrehajtania, mert nem tartható fenn az Európai Unió-ellenessége. Azzal az illúzióval is le kell számolnia, hogy a háború után ugyanúgy folytatódhatnak az orosz kapcsolatok, mintha mi sem történt volna – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Merkely Béla összeférhetetlenségi helyzetbe került

Összeférhetetlenségi helyzetbe került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, miután a fia többségi tulajdonában lévő cég közel 600 millió forintos állami támogatást nyert el. Bár az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjaként a rektornak szigorú bejelentési kötelezettsége lett volna a családi érintettségről, a hivatalos lépések elmaradtak vagy jelentős késéssel történtek meg. A projektet ráadásul három egymást követő évben is egyedi miniszteri döntéssel támogatták, miközben a cégcsoportban az egyetem saját vállalata is megjelent - írta a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×