A jogegységi eljárásban vizsgált jogkérdés: "Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?" - olvasható a Kúria közleményében.

A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben az utóbbi időben újabb értelmezési kérdések merültek fel - írták. A Kúria polgári kollégiumának csütörtöki ülésén megfogalmazott vélemények szerint ezért indokolt, hogy jogegységi tanács döntsön a Kúria gyakorlatában felmerült értelmezési kérdésekben.

Közölték: a Kúria polgári kollégiumának vezetője - Wellmann György - pénteken indítványozta a jogegységi eljárást. Ezután a kollégium helyettes vezetője - az öttagú jogegységi tanács elnöke - kijelöli a tanács tagjait és megküldi az indítványt a legfőbb ügyésznek, akinek tizenöt nap áll majd a rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye.

A jogegységi tanács várhatóan egy hónapon belül meghozza döntését, amelyről tájékoztatni fogják a nyilvánosságot - áll a közleményben.

A Kúria néhány napja emlékeztetett arra, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban 2013. december 16-án már hozott egy jogegységi döntést, amelyet a bíróságok azóta több ezer perben alkalmaztak. Akkor egyebek mellett kimondták, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés. A két és fél évvel ezelőtti döntés szerint a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A szerződési terhek későbbi - előre nem látható - egyoldalú eltolódása pedig az érvénytelenség körében nem értékelhető. Továbbá "ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie". Így, ha a bíróság a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, ám a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés pedig egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

A legfelsőbb bírói fórum napokban kiadott közleménye szerint azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak.

A Magyar Nemzet április közepén írt arról, hogy a köztársasági elnökhöz és a Kúria elnökéhez fordult ügyvédek egy csoportja amiatt, mert a polgári kollégium vezetője néhány nappal korábban levelet írt a bankszövetségnek a legfelsőbb bírói fórum egy devizahitelekkel kapcsolatos egyedi döntésével kapcsolatban, holott abban az eljárásban a bankszövetség nem is volt peres fél.