„A gyermekek nagy része nem meri az összehasonlító verselemzést választani, azt gondolván, hogy egy novelláról könnyebb beszélni. Ez így nem igaz. Az elmúlt években az összehasonlító verselemzés könnyebb volt. Ha vették volna egy picit a bátorságot és jobban megnézik az összehasonlítandó két verset, akkor kiderül, hogy azt talán könnyebb megközelíteni, míg a novellánál mindig vannak meghatározott szempontok, amiket figyelembe kell venni. Mindenesetre az fontos, hogy nem egyszerűen műcím van megadva, hanem feladat, hogy mire kell különösen figyelni az adott novella elemzésénél” – mondta el az InfoRádiónak Arató László.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érvelő feladat az elmúlt 11 évben sajnos az esetek többségében nem igazán érvelés volt. Amikor pedig kvázi érvelő feladatokat adtak, akkor pedig ezek a feladatok – csúnyán fogalmazva - „el voltak irodalmiasítva”, vagyis irodalmi példákat kellett használni az érvelésben.

„Az a probléma, hogy a tanult irodalmi anyag nagyon gyakran nem alkalmas modern erkölcsi-társadalmi problémák illusztrálására” - mutatott rá Arató László.

Ősi hiedelemnek és magyar népi játéknak nevezte azt a találgatást, hogy valamiképp, például évfordulók kapcsán fel lehet készülni a majdan az érettségin szereplő szerzőkre. Szerinte ez 2005-ben vesztette el teljesen az értelmét. Az akkor bevezetett kétszintű érettségi ugyanis az írásbeli feladatnál – és azóta is következetesen – ismeretlen szöveg elemzését kéri.

„Mert nem az a szempont, hogy a gyerek visszaböfögje az adott szerzőről vagy műről tanultakat, hanem hogy bizonyítsa: tud művet értelmezni, ez a képessége a középiskolai tanulmányok során kifejlődött. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy teljesen független a magyartanítástól az érettségi, hanem azt, hogy alkalmazásképes tudást szerzett-e a gyermek” - magyarázta.

Hozzátette: nagyon sokan igenis képesek ilyen feladatok megoldására, de nyilván vannak olyanok is, akik kevésbé.

„De nagyon kevés pontszámot kell elérni, tehát ha valaki már néhány megfigyelést tud tenni az adott novelláról, akkor a hármas már megvan” – fogalmazott Arató László.

Idei feladatok: érvelő esszé, összehasonlító vers- és novellaelemzés

A szövegértés jó választás, az érvelő esszé kihívás - így értékelte a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyar írásbeli értettségit. Arató László szerint a többség a novellaelemzést választotta.

„Fontos és jó az, hogy sok információt hordozó, bonyolult összefüggéseket feltáró szövegről van szó. Ez a feladat nehéz volt, de a szövegértés esetében az a jó, mert egy könnyű szövegértési feladat az álfeladat. Azért jó ez, mert sokféle kérdés volt benne, nemcsak a mechanikus ismeret-, tényvisszakeresők, hanem a bekezdések közötti logikai viszonyt is föl kellett tárni, le kellett írni. A mindennapi életben, a társadalmi érvényesülésben is az a fontos, hogy tudjunk mélyen olvasni, ez a feladat azt vizsgálta, ezek a képességek kialakultak-e” - hangsúlyozta a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Arató László a konkrét feladatokról szólva elmondta, az első érvelő feladat volt, Csoóri Sándor egy esszéjének részletéből kiindulva kellett gondolkozni. Felhívta a figyelmet: „nem Csoóri volt a feladat. Arról van szó, hogy egy neves szerzőnek egy olyan gondolata van, amely egyáltalán nem feltétlenül jellemző rá és nem szépirodalmi mű. Csoóri arról ír, hogy a kérdés milyen értékes dolog a gondolkodás, a világ megismerése szempontjából. Ezt bármilyen gondolkodó írhatta volna, nem Csoóri-specifikus ez a gondolat. A legjobbak erről gyönyörű dolgozatot tudnak írni; hogy az érvelésnek mi a szerepe Platón dialógusaiban, a kérdés hogyan segít a gondolat születésében, a Bibliában Isten kérdései hogyan értelmezendők. Aki kevésbé ismeri Platón Az Állam című vagy más dialógusát, annak egy kicsit nehezebb ez a feladat.”

„Az összehasonlító verselemzés egy kicsit poros feladat. Két rapszódia jellegű, zenészhez írott ódát kellett összevetni; Vörösmarty Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartókját. Ez két olyan, nagyon patetikus, közösségi óda, ami nem biztos, hogy egy érettségin, nem különösebben ihletett állapotban a gyerekeknek a kedvére való. Ugyanez a feladat a 70-es évek elején is volt már, jellemző, hogy akkor utoljára” - tette hozzá a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

„A harmadik feladat Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának elemzése volt. Ez a leghálásabb téma, mert ez egy nagyon könnyen érthető, ugyanakkor mókás, kedves novella és a feladat is tűpontos, jól érthető és megoldható. Azt gondolom, ezt választották a legtöbben és jól is tették. Ez könnyebb és könnyebben elemezhető, mint a tavalyi vagy azelőtti, egyébként szintén kiváló novellák” - fűzte hozzá Arató László.