Jövőre tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is, a társasági adóból azonban az ideinél jóval többre számít a költségvetés - derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a kormány 2017-ben 66,5 milliárd forint bevételre számít bankadóból, szemben az idei 79,2 milliárd forintos előirányzattal. A megszűnő hitelintézeti járadékból az idei előirányzat 6,3 milliárd forint volt. Jelentősen nő ugyanakkor a társasági adóbevétel előirányzat, az idei 400,5 milliárdról 734,7 milliárd forintra. Nem változik a közműadóból várt bevétel, jövőre is 52,20 milliárd forint marad, ahogy az energiaellátók jövedelemadójából származó bevétel is az ideivel megegyező, 27,6 milliárd lesz. Áfából 200 milliárd forinttal több, 3531 milliárd forint az előirányzat, szja-ból pedig az ideinél mintegy 130 milliárddal magasabb 1787,4 milliárd forint.

A reklámadó-bevételek az idei 10,9 milliárdról jövőre 11,7 milliárdra nőnek, pénzügyi tranzakciós illetékből csaknem 5 milliárddal többre, 205,7 milliárdra számítanak.

 Arányaiban többet költenek a költségvetésből a gazdasági funkciókra, míg csökken az állam működésére és némileg a jóléti funkciókra fordított pénzek aránya is az összes kiadáson belül. A legnagyobb mértékben azonban az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadás részesedése mérséklődik a parlament honlapjára kedd este felkerült 2017. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból az idei 17,5 százalék után, jövőre 17,2 százalék jut az állam működési funkcióira, 3133 milliárd forint. Ebből a legnagyobb részt 2042 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. Ezen belül a törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 959 milliárd, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 482 milliárd, külügyekre 96 milliárd, alapkutatásra majdnem 97 milliárd forintot szánnak. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénzek aránya csökken e körben leginkább, 6-ról 5,3 százalékra.

A védelmi kiadások aránya 0,1 százalékponttal 1,7 százalékra emelkedik, miközben a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké jelentősen, 3,7 százalékról 4,3 százalékra emelkedik. Az előbbire 311 milliárd, az utóbbira 780 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (443 milliárd) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A legnagyobb arányban a büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai nőnek, 58 milliárd forintról 92,7 milliárdra, de az igazságszolgáltatásra is jóval több jut, az idei 136 milliárd után 161 milliárd forint.

A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya 56,9 százalékról 54,8 százalékra csökken, összesen 9971 milliárd forintot tesz ki. Ebből e legtöbbet az oktatásra fordítja a költségvetés, összesen csaknem 1900 milliárd forintot, e terület aránya mérsékelten emelkedik, 10,2-ről 10,4 százalékra. Az egészségügy részesedése 8,5-ről, 8,4 százalékra mérséklődik, e területre 1523 milliárd forintot szánnak 2017-ben. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5224 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 31,8-ról 28,7 százalékra esik vissza.

Nő viszont a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összegek aránya, 2,7 százalékról, 3,4 százalékra, és a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése is 3,7-ről 3,9 százalékra.

A gazdasági funkciókra tervezett 3860 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5-ről 21,2 százalékra nő. Ezen belül jelentősen, 3,8 százalékról, 4,3 százalékra emelkedik a közúti, és 1,2 százalékról 2,4 százalékra az egyéb közlekedés és szállítás aránya, miközben a vasúti közlekedésé és szolgáltatásoké 2,1-ről 2 százalékra mérséklődik. A környezetvédelem a relatív nyertesek közé tartozik, az eddigi 1,3 százalék helyett az összkiadások 2,1 százalékára számíthat jövőre.

Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya 2017-ben az idei 6,8 százalékról 5,6 százalékára csökken, erre 2017-re 1011 milliárd forintot terveznek.

Összesen 177,33 milliárd forint kiadást és 8,1 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat.

A parlament honlapjára kedden késő este felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét - 60,69 milliárd forintot - a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 7,31 milliárd forint működési bevétel társul.

A minisztérium központi igazgatására 9,26 működési kiadást és 121 millió forint működési bevételt irányoznak elő.

A KKM háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet fenntartása jövőre 180 millió forint működési kiadást jelent.

Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre 15,15 milliárd forintot fordítanak.

A külföldi magyar kulturális központokat összefogó Balassi Intézetre 2,87 milliárd forint működési kiadást szánnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,81 milliárd forint működési kiadás szerepel a költségvetési javaslat.

A határ menti gazdaságfejlesztési vajdasági programok támogatására 7,6 milliárd forint jut, a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiára pedig 5,2 milliárd forint. Egy-egy milliárd forintot szánnak az erdélyi és a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégiára, fél-fél milliárd forintot pedig a horvátországi magyarok demokratikus közössége vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájára, valamint a muravidéki gazdaságfejlesztési stratégiájára fordítanának.

A törvényjavaslat szerint az államháztartáson kívüli szervezetek közül 150 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 120 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány és a Tom Lantos Intézet segítésére.

Nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre 60 millió forint jut, a keleti partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatására Ukrajnában pedig 40 millió forintot költenének.

Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 25 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 3,7 milliárd forint szerepel a javaslatban, a kötött segélyhitelezésre 579,3 millió forint jut.

A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 703 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 650 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 250 millió forintot költenének.

A hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására mintegy 450 millió forintot különítene el a kormány jövőre - derül ki a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatból.

A parlament honlapjára kedden késő este felkerült előterjesztés szerint a feladatok ellátásra 2017-ben 446,4 millió forintot szánnak.

Idén ugyanennyi pénzt biztosítottak a hajléktalanokkal kapcsolatos közfeladatok ellátására.

Növekednek az egészségügyre fordítható források a jövő évi költségvetési javaslat szerint; a háziorvosi ellátás hatmilliárd forinttal kap többet, 112 milliárddal 746 milliárd forintra emelkedik az összevont szakellátás kerete az ideihez képest.

A parlament honlapjára kedden késő este felkerült előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata közelítőleg 2059 milliárd forint, szemben az idei 1963 milliárd forinttal.

A javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátásra valamivel kevesebb mint 113 milliárd forint az előirányzat az idei 107 milliárddal szemben. Az alapellátásra és népegészségügy fejlesztésére 4,5 milliárd forint szerepel.

Összevont szakellátásra jövőre 746 milliárd forint fordítható, ez 112 milliárddal több az idei 634 milliárdnál.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 1874,7 milliárd forintra nő az idei 1659,8 milliárdról.

Gyógyszertámogatásra jövőre 247 milliárd forintot szánnak a javaslat szerint, ez 16 milliárddal több az ideinél. A gyógyszer-támogatási céltartalék előirányzatát 8 milliárd forinttal magasabb összegben, 58 milliárdban határozták meg.

A szerződések szerinti gyógyszergyártói és -forgalmazói befizetések előirányzata az idei 7 milliárddal szemben jövőre 11 milliárd forint, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói-forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata a javaslat szerint 55 milliárd forint az idei 51 milliárd forint helyett.

Változatlanul 3,6 milliárd forintot szán a kormány a gyógyszertárak támogatására jövőre, illetve szintén nem változik a patikák szolgáltatási díjára fordított előirányzat, ami 4,5 milliárd.

A kisforgalmú gyógyszertárak működési támogatására az idei 700 millióval megegyező összeget szán a kormány, a Patika Hitelprogram kamattámogatására pedig szintén változatlan összeget, 370 millió forintot.

Légimentési eszközpark bérlésével összefüggő kiadások sem változnak érdemben a jövő évi javaslat szerint, erre valamivel kétmilliárd fölötti összeget szán a kormány. Mentésre 29,4 milliárd a jövő évi előirányzat, ez is megegyezik az idei kerettel.

Gyógyászati segédeszközök kölcsönzéséhez is támogatást nyújt a kormány, erre jövőre 200 millió forintot különítettek el.

Több mint negyedével, 92,787 milliárd forintról 118,398 milliárdra nő a bírósági fejezet az idei évhez képest a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint, melynek részleteit kedden késő este tették közzé az Országgyűlés honlapján.

Jövőre az ideihez képest némileg csökken az Igazságügyi Minisztérium költségvetése, kismértékben emelkedik az ügyészségé és az ombudsmané, az Alkotmánybíróságé pedig változatlan marad.

A bírósági fejezet jövőre 2,258 milliárdos saját bevétellel számol, a költségvetési támogatás 116,140 milliárd lesz, ami több mint 25 milliárddal haladja meg az idei 90,529 milliárdot.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) költségvetése idén 16,434 milliárd, ami a törvényjavaslat szerint jövőre 15,402 milliárdra csökken. Ebből saját bevétel 5,751 milliárd, ami javarészt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetektől, illetve az Igazságügyi Hivataltól várható. A tárca költségvetési támogatása jövőre 9,652 milliárd lesz. Az IM költségvetésének mintegy egymilliárdos csökkenése nagyobbrészt abból fakad, hogy jövőre kisebb saját bevételekkel számolnak.

Az ügyészségi fejezet költségvetése idén 39,88 milliárd, ami jövőre 40,144 milliárdra emelkedik, ebből saját bevétel 102 millió.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala idén 1,307 milliárddal gazdálkodhatott, ami a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 1,388-ra emelkedik.

Az Alkotmánybíróság idén és jövőre is egyaránt 1,797 milliárd forinttal gazdálkodhat.

Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének jövő évi előirányzata megközelítőleg 7 milliárd forint, ahogyan az idén is.

Az új budapesti kórház előkészítésére 500 millió forint szerepel a javaslatban működési kiadásként, és 3,5 milliárd forint felhalmozási kiadásként. Idén egymilliárd forint volt erre szánva.

A népegészségügyi termékadóból (chips-adó) 31,7 milliárd forint az előirányzat, ez ötmilliárddal több, mint az idei előirányzat volt. A dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásából az idei 11,5 milliárddal szemben jövőre mindössze 540 millió forintot vár a kormány.

Az egészségbiztosítási ellátások kiadásai fejezeten belül táppénzre 79,3 milliárd a kiadási előirányzat, szemben az idei 65,16 milliárddal. Növekedés látszik a gyermekgondozási díj kiadásainál; az idei 116,3 milliárdhoz képest jövőre megközelítőleg 125 milliárd az előirányzat.

A gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatására az ideivel egyezően 690 millió forintot szánnak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben nyújtotta át Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a jövő évi büdzsé tervezetét. A tárcavezető azt mondta, a jövő évi költségvetésben minden szakterület számára többletforrást biztosítana a kormány az idei évhez képest. A miniszter közölte: az egészségügyre 167 milliárd forint többletforrást tartalmaz a javaslat.

Közszolgálati hozzájárulásként 70,14 milliárd forintot javasol a közmédiának juttatni a jövő évi költségvetés kedden benyújtott tervezete; ez mintegy negyedmilliárd forinttal magasabb a 2016-ra megszavazottnál.

A tavaly elfogadott, idei költségvetésben 69,86 milliárd forintos közszolgálati hozzájárulás szerepel.

Tavaly november 3-án, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei költségvetéséről szavazva az országgyűlés úgy határozott, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) működésére összesen 77,7 milliárd, az NMHH-éra 32,3 milliárd, míg a médiatanácséra 481 millió forint áll rendelkezésre.

Ebben szerepelnek a közszolgálati hozzájárulás mellett a szervezetek piaci bevételei is.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint az ideihez képest mintegy 51 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét, így jövőre több mint 350 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP csaknem 0,94 százalékának felel meg. Tavaly ez az arány 0,84 százalékos volt.

A magyar kormány 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP-részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát.

A parlament honlapjára kedden késő este felkerült dokumentum is rögzíti, hogy a katonák és a rendvédelmi dolgozók tavaly júliusban életbe lépett életpályaprogramja nyomán a fizetésük átlagosan 30 százalékkal emelkedett, és 2019-ig évente 5-5 százalékkal nő. A most benyújtott javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2017 januárjától 41 620 forint. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi.

A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 14 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 29 milliárd forint jut a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára több mint 401 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál több mint 23 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre.

A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 288 millió forintot kap a honvédségi keretből.

A javaslat szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint 4,3 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 468 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi tárca fejezetében jövőre csaknem 33 milliárd forintos bevétellel számolnak. A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemi miniszter 2017-ben is a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel.

A jövő évre tervezett beruházások fejezetében a honvédelmi tárcánál intézményi beruházásokra több mint 31,8 milliárdot számolnak.

A javaslat rögzíti azt is, hogy a honvédelmi miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO haderőfejlesztési célkitűzései és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a Honvédelmi Minisztérium fejezetében indokolt esetben átcsoportosíthat.

Összesen 1,1 milliárd forint jut 2017-ben, a reformáció emlékévében a Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatására - derül ki a kedden késő este a parlament honlapján megjelent költségvetési törvényjavaslatból.

A javaslat szerint a hittanoktatás támogatására akárcsak tavaly és idén, jövőre is 3,1 milliárd forintot fordítanának.

Az egyházi alapintézmény-működésre fordítható összeg, illetve a személyi jövedelemadó egy százalékának kiegészítésére 2017-ben is 8,8 milliárd forintot szán a kormány, és szintén változatlan összeg, 1,7 milliárd forint jut jövőre az egyházak hitéleti támogatásának kiegészítésére. A vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására is ugyanannyit, 121 millió forintot fordítanának.

Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására összesen 3,8 milliárd forintot tervez költeni a kormány, míg idén ez az összeg 650 millió forint volt.

Az ideihez képest kis mértékben nő az átadásra nem került korábbi egyházi ingatlanok utáni járadék: 2016-ban ez az összeg 17,58 milliárd volt, jövőre 17,72 milliárd forint lesz.

Valamivel több mint 2 milliárd forint működési kiadással számolhatnak, továbbá 900 millió forintot költhetnek beruházásokra és felújításokra 2017-ben az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények.

A javaslatból kiderül, hogy a kormány jövőre a Lakiteleki Népfőiskola beruházásával összefüggő feladatokra 5,5 milliárd forintot szán, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium rekonstrukciójára 600 milliót, a győri Nagyboldogasszony-bazilika rekonstrukciójára 500 millió forint, és 300 milliót költenek a kazincbarcikai Don Bosco Sportközpont létrehozására.

Nem változik az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra fordítható összeg sem, akárcsak idén, jövőre is 1,4 milliárd jut erre.

Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre is 1,9 milliárd forintot szánnak, és változatlan összeg, 420 millió forint jut a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára is.

Változatlan továbbá a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása: 300 millió forint.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2017-ben is mintegy 3,8 milliárd forintot kaphatnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik - derül ki az Országgyűlésnek kedden késő este benyújtott büdzséjavaslatból.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján a Fidesz mintegy 877 millió forintra, a KDNP pedig csaknem 153 millió forintra számíthat. A Jobbik csaknem 476 millió forint, az MSZP 427 millió forint, az LMP csaknem 174 millió forint támogatásból részesülhet a költségvetésből.

A frakcióval nem rendelkező pártok közül az Együtt - A Korszakváltók Pártja csaknem 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd Magyarországért (PM) közel 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig mintegy 71 millió forintot kaphat.

A pártalapítványok sorában a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) mintegy 530 millió forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) több mint 266 millió forint, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) több mint 234 millió forint, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) csaknem 68 millió forint, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) pedig csaknem 54 millió forint költségvetési pénzből gazdálkodhat.

Az Együtt pártalapítványa, az Együtt Magyarországért Alapítvány jövőre több mint 41 millió forintot, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) több mint 40 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa csaknem 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig több mint 4 milliót kap.

A pártok, valamint azok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására rendelkezésre álló összeg elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik. E szerint a központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát - egyenlő arányban - az országos listán parlamenti mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választás eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra ugyanakkor az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának kevesebb mint 1 százalékát szerezte csak meg.