Vasárnap Mindenszentek ünnepe volt, a Halottak napja ma van. A kettő közötti különbségről Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató beszélt az InfoRádióban.

"A VII. században alakult ki Mindenszentek napja, amikor a katolikus egyház azokról a szentekről emlékezik meg, akikről név szerint nem szól a naptár. A X. századtól, bencés kezdeményezésre alakult a Halottak napja. Az évszázadok során Halottak napja vigíliája, előestéje lett Mindenszentek napja."

Régen sokféle szokás kapcsolódott Mindenszentekhez és a Halottak napjához - tette hozzá a néprajzkutató.

"Úgy gondolták, hogy a halottak ilyenkor hazajárnak, ezért az asztalra kitettek sót, vizet, kenyeret, gyertyát szoktak gyújtani. Ugyan az emberben benne van, hogy szeretné, ha a halottait láthatná és visszajönnének vagy ők láthatnák a valamikori környezetüket, benne van a félelem is, hogy ne jöjjenek vissza. Ezért nagyon sok helyen az volt a szokás, Mindenszentek kalácsának is nevezték, például Szeged környékén, hogy kalácsot, kenyeret sütöttek és a temetőben várakozó koldusoknak adták, hogy a holt lelkek ne jöjjenek ki a temető kapuján túlra, és ezek a szegény emberek imádkozzanak a család halottaiért."

A sírok gondozásának kötelessége, a vallástól független temetőkultusz viszonylag új jelenség - mutatott rá Tátrai Zsuzsanna.

"Az első és második világháború következtében, amikor nagyon sokan haltak meg, alakulhatott ez a temetőkultusz, mert hagyományosan a temetői fejfák elkorhadtak, gyümölcsfák voltak a temetőben, tehát nem volt ez a fajta sírgondozás és halottkultusz, ami mostanában kialakult."

A fővárosi temetőkben ma is lesznek közös megemlékezések - tájékoztatta az InfoRádiót Tóth Gábor, a Budapesti Temetkezési Intézet szolgáltatási igazgatója.

"November 2-án délután is, Csepelen, illetve Óbudán, lehet ilyen megemlékezéseken részt venni."

Tegnap, Mindenszentek Ferenc pápa a hétköznapi szentekről beszélt a római Szent Péter téren, azokról a példaképekről, akik köztünk élnek, de az evangélium üzenetét hirdetik és gyakorolják.