Napirend előtt

Jobbik: Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépés a tervezett NATO-központ

Gyöngyösi Márton (Jobbik) felidézte, hogy a tavalyi NATO-csúcson született döntés értelmében az ukrán válságra válaszul, Oroszország elleni éllel Kelet- és Közép-Európában egyfajta vezetési-irányítási központrendszert létesítenek. Hozzátette: Magyarország is kérte, hogy hozzanak létre egy ilyen központot, a NATO előretolt bástyáját, Székesfehérváron. Értékelése szerint a 40 fős parancsnoki központ, amely 48 óra alatt egy 5000 fős gyorsreagálású kontingenst irányíthat, előszobája annak, hogy Magyarországon létrejöjjön egy amerikai katonai bázis.

Szerinte a központ nem a védelmünket, hanem a kockázatokat növeli, az egy Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépés.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország nincs a nagyhatalmak ütközőzónájában, és a központról várhatóan csütörtökön megszülető döntés nem is teszi oda az országot.

Elmondta, hogy nem parancsnokságról lesz szó, hanem vezetési-irányítási törzselemről. Ezzel régi adósságot törleszt Magyarország, mert eddig nem épült ki NATO-infrastruktúra itt - tette hozzá.

KDNP: miért nem veszik figyelembe az európai döntéshozók az európai emberek véleményét?

Harrach Péter (KDNP) azt firtatta, miért nem veszik figyelembe az európai döntéshozók az európai emberek véleményét. Szerinte ennek politikai és ideológiai okai vannak. A politikai oknak azt tartotta, hogy a bevándorlók a baloldalra szavaznak, az ideológiai okot pedig úgy magyarázta, az európai vezetők egy része csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely elvágja a hagyományos keresztény gyökereket, ezzel pedig gyengül egy kultúra identitása.

Ha pedig ez így történik - folytatta -, akkor más eszmei alapot kell találni, ez pedig egy újfajta liberalizmus, amely már megalkotta a maga dogmáit és megfogalmazta a tabuit. Ezek a dogmák és tabuk alkalmatlanná teszik követőit, hogy az igazi problémákat megoldják - fejtette ki álláspontját. Példaként szegregáció elleni küzdelmet említette, mert szerinte amikor egy iskolában a felzárkóztatást szegregációnak nevezik egy dogma értelmében, akkor a problémát nem lehet megoldani.

Harrach Péter azt is mondta, ismernek olyan parlamenti képviselőt, aki egy természetes szociológiai jelenséget nevezett meg és rögtön kikiáltották nőgyűlölőnek. Majd a bekiabálásokra hozzátette: az ultrafeminista véleménynek nincs helye a demokráciában.

Rétvári Bence államtitkára válaszában azt emelte ki, hogy a bevándorlási probléma arról is szól, hogy a választók többségének akaratával mehet-e szembe egy kormányzat. Megemlítette, hogy a magyar kormány nemzeti konzultáció keretében kérdezte meg a polgárok véleményét.

Nemzetközi egyezmény

Jóváhagyta a parlament - egyhangúlag, 161 igen szavazattal - annak az egyezménynek a kihirdetését, amely a Magyarország és Liechtenstein közötti kettős adóztatás elkerüléséről szól.

Növelték az egyházi temetők védelmét, változtattak a lezárt temetőkre vonatkozó szabályokon

Az Országgyűlés több ponton is átírta a temetkezésről szóló törvényt a vallási közösségek temetőinek védelme érdekében.

A képviselők 157 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Lázár János és L. Simon László egyéni előterjesztését.

Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy a vallási közösségek tulajdonában lévő temetők beépítési előírásainak meghatározása csak a vallási előírások figyelembevételével történhet.

A területek védelme érdekében pontosították továbbá a lezárt, hosszabb ideje nem használt, de vallási szempontból őrzendő temetőkre vonatkozó szabályokat is.

Állami szaklevéltár lett a Veritas Történetkutató Intézet

A parlament az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritas Történetkutató Intézet levéltárát.

A Ház 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadta el az emberi erőforrások miniszterének erre vonatkozó törvényjavaslatát.

A Veritas intézet levéltárának illetékessége a kárpótlási hatóságként kijelölt igazságügyért felelős miniszter és az általa irányított központi hivatal kárpótlási hatósági feladatkörével összefüggésben keletkezett iratokra terjed ki.

A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Törvény rendezi azt az esetet, ha egy áramcég felhagyna egyetemes szolgáltatásával

Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadták el a képviselők.

A tárcavezető indoklása szerint a törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között.