Budai Gyula elmondta, a múlt héten kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy Magyarország is exportálhat élő lovat Kínába, miután az ázsiai ország minőségellenőrzési és karanténozási hivatala megadta ehhez az engedélyt. Hozzátette, az engedély közel ötéves egyeztetés után született meg és új lökést adhat a magyar lovas kultúrának.

Magyarország sport- és tenyésztési célú lovakat exportálhat, amelyek iránt óriási a kereslet Kínában, ahol félmillióan lovagolnak - fejtette ki a biztos. Míg 2007-ben 4,7 millió dollárt költöttek sport- és tenyésztési célú külföldi lovakra, 2012-ben már 20 milliót, tavaly pedig ennek a többszörösét. Eddig a hollandok és a németek szállítottak a kínai piacra, amelynek jelentős részét lefedték.

A biztos arról is beszélt, hogy Magyarországon négy olyan telepet jelöltek ki, ahonnan lovak szállíthatóak Kínába. Bármilyen cég szállíthat, de feltétel, hogy a lovaknak előtte 30 napig e telepek egyikén karanténban kell lenniük, és egy kínai cégnek kell garantálnia a szállítást. A lovakat csak repülővel lehet szállítani, ami kicsit növeli a költségeket - fűzte hozzá.

Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt években exportengedélyt kapott élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek - marhahús, sertéshús, kacsahús, libahús, nyúlhús, naposcsibe, keltetőtojás - exportjára is. A kínaiak a minőségi, prémiumkategóriás termékeket keresik, ezekre van fizetőképes kereslet. A magyar vállalatok Budai Gyula szerint kezdik megvetni a lábukat a kínai piacon.

Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos elmondta: az embargó igazi vesztesei az élelmiszeripari cégek. Számos - például vetőmag-előállítással, gyógyszergyártással foglalkozó - céget azonban nem érint az embargó. A tárca arra ösztönzi a magyar cégeket, hogy hajtsanak végre beruházásokat Oroszországban, továbbá igyekszik alternatív piaci lehetőségeket biztosítani számukra többek között Szerbiában és Kínában.

Kiemelte, hogy a magyar cégek 2014. szeptember 1. óta 100 millió euró (több mint 30 milliárd forint) értékű fejlesztésben, beruházásban vettek részt Oroszországban, részvételükkel többek között állattartó telepeket, gabonatárolókat hoztak létre. Van lehetőség a magyar vállalatok előtt, főként magyar-orosz vegyesvállalatok létrehozásával - hangsúlyozta Budai Gyula.

Szerbiába közel 30 százalékkal nőtt az élelmiszer-kivitel, Japánba pedig, ahol a sertés, azon belül a mangalica a slágertermék, mintegy 70 százalékkal. A távol-keleti országba tavaly 14 magyar cég kapott szállítási engedélyt - ismertette a miniszteri biztos.