Az antiszemitizmust többféleképpen próbálta a Medián egy kérdőíves kutatás során felmérni - mondta az InfoRádiónak Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója.

Mint kifejtette, egyrészt a zsidókhoz való érzelmi viszonyulásra irányultak a kérdések, magyarul hogy rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek tartják-e őket az emberek. Másrészt pedig a zsidókkal kapcsolatos gyakori toposzok, tévhitek, állítások voltak, amelyekkel való egyetértés vagy egyet nem értés alapján és az érzelmi kérdésekre adott válaszok alapján próbálták besorolni a válaszadókat: antiszemita, enyhén antiszemita vagy nem antiszemita kategóriába.

Az említett toposzokra, tévhitekre, állításokra példaként mondta azt, amely szerint a világot egy titkos zsidó összeesküvés irányítja. Olyan állítás is volt, hogy bizonyos foglalkozási területeken korlátozni kellene a zsidók számát, vagy éppen az, ami szerint Jézus keresztre feszítése a zsidók megbocsáthatatlan bűne. Ezen állítások alapján arra lehet következtetni, hogy milyen beállítódás, milyen véleményklíma alakul ki a zsidósággal kapcsolatban, de ebből cselekvésre nem lehet következtetni. Tehát például aki azt mondja, hogy bizonyos foglalkozási területeken korlátozni kellene a zsidók számát, az nem azt jelenti, hogy az illető aktívan is közreműködne egy ilyenben, csak a kérdőíves kutatás során ezzel egyetért - fejtette ki Róna Dániel.

"Az eredményeink azt mutatták, hogy a magyar társadalomnak nagyjából 20 százalékára jellemző az ilyen állításokkal való egyetértés, és a zsidók iránti ellenszenv, további 10 százalékára ez mérsékelten jellemző, és kétharmadára, majdnem 70 százalékára pedig nem jellemző egyáltalán".

Úgy fogalmazott: "ha idősorosan nézzük az előző évekhez képest, ez nagyjából stagnálást mutat. 2010-ben volt egy jelentős emelkedés, előtte alacsonyabbak voltak ezek az arányok, 2010 óta vannak nagyjából ezen a szinten".

A Corvinus Egyetem oktatója arról is beszélt, hogy földrajzi eloszlás szempontjából elég meglepő az eredmény. Ugyanis éppen Budapesten volt a legmagasabb az antiszemitának besorolt válaszadók aránya, ami a korábbi kutatások során nem így volt. Akkor még a kisebb településeken élők nagyobb arányban értettek egyet ilyen kérdésekkel.

"Ha ezt a következő évi kutatás is megerősíti, akkor kijelenthetjük, hogy itt trendforduló van. Addig azért óvatosan kezelném ezeket az adatokat. De hangsúlyoznám, hogy olyan nagyon nagy eltérések nem voltak, se földrajzi, se más társadalmi, demográfiai változó szerint. Sem a jövedelmi szint, a vagyoni helyzet, a vallásosság mértéke, iskolai végzettség, életkor - ezek nem igazán befolyásolták az antiszemitizmusra való fogékonyságot".