E "táblázat" valójában mintegy félszáz grafikonos táblázatot jelent a szöveges elemzést tartalmazó tanulmány mellett, és különböző szempontokból - például ügytípusok szerint, illetve az ítélkezési fórumok szintje szerint - veti össze az egyes uniós országok bíróságainak hatékonyságát, ügyintézési idejét, az elintézett, illetve elintézetlen ügyek mennyiségét, valamint az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését.

Ez utóbbi szempontcsoport egyike a bíróságok függetlenségének az országon belüli megítélése, jórészt a gyakorló jogászok tapasztalatainak összegzése alapján. E tekintetben Magyarországgal szemben - az alaptörvény módosítása nyomán - a korábbi években kötelezettségszegési eljárást is folytatott az Európai Bizottság, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye.

A mostani jelentésben található táblázat (a 47. számú grafikon) tanúsága szerint a 0-tól 7-ig terjedő skálán - ahol a magasabb szám a bírói függetlenség magasabb fokú elismertségét tükrözi - Magyarország esetében a mérőszám elérte a négyet. Ez - a 3,50 és 4,00 közötti szegmensen belül - fokozatos emelkedést tükröz a 2010 és 2012 között, majd a 2012-2013 során mért adatokban.

Kilépve az unió keretei közül, 144 ország globális összevetésében Magyarország ezzel az 56. helyen áll a bírói függetlenség megítélése tekintetében. Az EU-listán közvetlenül előtte Lengyelország, mögötte Lettország áll. Az EU-n belül a bírói függetlenség megítélése Finnországban a legjobb (6,50 fölötti értékkel), Szlovákiában pedig a legrosszabb (2,50 alatti értékkel).