"Nagyon fontos, hogy azok az iskolák, amelyek felekezeti alapon szerveződnek, tehát egyházi iskolák, vagy éppen a nemzetiségi önkormányzatok szervezik, azok ne adjanak lehetőséget a szegregációra. Tehát a törvénymódosítás, amit benyújtott a kormány, az azt célozza, hogy ezeknek az iskoláknak világosan, határozottan előírjuk, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni ahhoz, hogy egyáltalán indíthasson egyházi vagy nemzetiségi fenntartású iskolát, hogy ne legyen ez a szegregációnak - mondjuk így - a fedősztorija" - fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere kifejtette: itt a magyarországi cigányságról van szó elsősorban, bár minden halmozottan hátrányos helyzetű gyereknek csak a fele cigány származású.

Balog Zoltán kifejtette: "ha az Országos Roma Önkormányzat azt mondja, mint ahogy már mondták ezt nekem, hogy szeretnének 40 iskolát fenntartani olyan helyen, ahol egyébként szegregátumok vannak. És akkor azt mondjuk, hogy ez alkotmányos joga ma, ezt az állam nem akadályozhatja meg. Ha pontosan nem írjuk elő a feltételeket, akkor ez nem lesz más, mint a szegregált iskoláknak a törvényesítése".

Mint fogalmazott, "én azért szeretném előírni azokat a kötelező pluszokat, amelyeket meg kell adni egy ilyen helyzetben, hogy ne a szegregációnak a legitimálása legyen az, ha valaki nemzetiségi vagy adott esetben egyházi iskolát tart fenn".

Felhívta a figyelmet arra, hogy elkülönítést eddig sem lehetett csinálni, és ezután sem lehet. "Nem az történik, hogy a csúnya állam, vagy korábban a csúnya önkormányzat vagy a polgármester, vagy bárki azt mondja, hogy ti hátrányos helyzetűek - ezen belül cigányok - ti jobbra mentek, a középosztály meg balra megy. Ez egy olyan spontán folyamat, amelyik azzal a rendszerváltó vívmánnyal él, hogy a szülő majd eldönti, hogy hova jár a gyereke. És minden szülő a legjobb oktatást szeretné a gyerekének, és ha úgy gondolja, hogy annyi ott a hátrányos helyzetű, hogy lehúzzák az ő gyerekét, akkor elviszi egy másik iskolába. Ha nem akarjuk ezt a jogát korlátozni, most egyébként korlátozzuk, akkor valami olyan pozitívumot kell kitalálni, ahol van értelme, hogy együtt vannak ezek a gyerekek, és a nem hátrányos helyzetű nem kerül hátrányba, a hátrányos helyzetű meg előnybe kerül vagy megpróbálja utolérni azokat, akikkel együtt vannak".

"Ma Magyarországon a mi felméréseink szerint az iskoláknak legalább a 10 százaléka, illetve a gyerekeknek legalább a 10 százaléka szegregált körülmények között tanul. Nem különítette el senki. Se a város nem különítette el, se az állam, hanem kialakult ez a fajta lakosság-elvándorlás, és az egyik iskolában ott maradtak a hátrányos helyzetű gyerekek, a másikba meg azok járnak, akik nem hátrányos helyzetűek, és átviszik őket a szülők" - mondta a miniszter.

Balog Zoltán szerint ezekre az életszerű helyzetekre kell olyan szabályokat előírni, amelyek megfelelnek a jogellenes elkülönítés alkotmányos tilalmának, és ugyanakkor megadják azt a pluszt ezekben a helyzetekben, amivel az ebből a helyzetből való kitörés lehetséges.