Bár 2012-ben megkezdték az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabad-kereskedelmi megállapodás előkészítését, a tervezet több pontja éretlen még - fogalmazott Mikola István, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára.

"Szinte elképzelhetetlen, hogy 2015 végére ebből parlament által jóváhagyott, ratifikált megállapodás szülessen és így megkezdődhessen a transzatlanti kereskedelmi megállapodásnak a gyakorlati, tehát a lehetőség keretein belül Magyarország számára is előnyökkel szolgálható gyakorlati megvalósítása."

Mikola István kitért rá, hogy például a vámterhek csökkentése esetében az Egyesült Államok kisebb engedményt tenne az uniónál, ami piaci előnyöket jelenthetne számára. Emellett több tagállam képviselői és civil szervezetek is nehezményezték, hogy az Európai Bizottság nem nyilvánosan tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel.

"Titokban folynak ezek a tárgyalások és ezt el kell mondjam és ezt fájlalják az érintett tagországok és fájlalják a civil szervezetek is."

Három területen tárgyalnak egyébként a felek: az áruk, szolgáltatások és közbeszerzések piacra jutásának javításáról, a kereskedelmi és beruházási szabályozások könnyítéséről, továbbá a szabályalkotási együttműködés és a tolerancia erősítéséről.

Magyarország támogatja a szabad-kereskedelmi megállapodást, mert komoly gazdasági előnyöket jelenthet, ám a magyar kormány egyértelműen kiáll amellett, hogy az emberi élet és egészség, az állategészségügy és állatjólét, valamint a környezetet, az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók érdekeit védő európai uniós jogszabályok nem képezhetik alku tárgyát, a kereskedelmi megállapodás nem vezethet ezek fellazításához - tette hozzá Mikola István.

Az alaptörvény által is védett GMO-mentességről az államtitkár aláhúzta, hogy a tervezet nem érinti a tagországok belső szabályozási rendszerét, így például a magyar GMO-mentességet is várhatóan tiszteletben tartja, hisz hatályba lépéséhez amúgy is minden uniós tagállam parlamentjének rá kell bólintania.