Az avatóünnepségen a főpolgármester arról beszélt: a cél, hogy kényelmes várost hozzanak létre, amelynek fontos ismérve a hatékonyság.

Tarlós István felidézte, hogy korábban kényelmetlenül, sorakozás után, egy kis rácsos ablaknál lehetett a papíralapú jegyeket, bérleteket megvenni.

Elmondta, hogy már négy modern BKK-ügyfélközpont működik és továbbiakat is létesítenek, emellett pedig 170-180 érintőképernyős automatánál kártyával is lehet vásárolni. A termináloknál szinten minden jegy- és bérlettípus megvásárolható, és a későbbi elektronikus jegyrendszer chipkártyáit is fogadni tudja - folytatta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a következő ciklus végére 300 ilyen automata működik majd Budapesten.

Tarlós István kitért arra is, hogy a jegy- és bérletárak a rendszerváltás óta először csökkentek, és ez az ellenzéki aggályok ellenére nem okozott bevételcsökkenést, a szocialista-szabad demokrata éra végén 49,5 milliárd forint származott ezekből a bevételekből, míg tavaly 57 milliárd.

A Földalatti Vasúti Múzeumról szólva azt mondta: tiszteli "a nem szeretett politikai korszak" fővárosi közlekedési múltját. Az új fogadóteremben pótolták a hiányzó elemeket, felújították a Zsolnay-burkolatokat. Megjegyezte: Budapest hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját Balázs Mórról, a villamosvasút első igazgatójáról, a földalatti tervének megalkotójáról nevezték el.