A 2013 júliusában létrehozott TSZSZ független szervként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működik, tevékenységét központi költségvetésből biztosított forrásból, támogatási szerződés alapján végzi, a szerv 2014-es költségvetése 153 millió forint.

A nemzetgazdasági miniszter felidézte, a TSZSZ-t azért hozták létre, hogy a vitás ügyek nagy része lehetőleg a bíróság elkerülésével, a TSZSZ által kiadott szakvéleményben foglaltaknak megfelelően megoldódjon.

A TSZSZ feladata, hogy a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó kérelme alapján adjon szakvéleményt a teljesítésigazolás kiadhatóságával összefüggő vitás ügyekben. A szernél alig egyéves működése eddig 85 esetben született szakértői vélemény, az összes ügyet tekintve a vitatott összeg meghaladta a 3,3 milliárd forintot.

Varga Mihály rámutatott: a bírósági eljárásban részt vevő igazságügyi szakértői díjakhoz képest a TSZSZ eljárásának díja jóval alacsonyabb. Ez is erősíti a kormány azon szándékát, hogy segítséget nyújtson a kis-, és középvállalkozásoknak az építőipari tartozások felszámolására. Mivel az intézkedéssel már a per legelején, a bizonyítási eljárás előtt megszűnik a perbefogott adós rendelkezési joga a vitatott összeg felett, egyik félnek sem áll érdekében a per elhúzása - ellentétben a korábbi viszonyokkal, amikor az adósnak csak a bírósági ítélet után kellett fizetnie - hangsúlyozta a miniszter.

A szerv eljárása a vitás építkezés helyszíne szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy az MKIK-nál kezdeményezhető.

A vélemény kiadása után lehetőséget hagy az önkéntes jogkövetésre, ugyanakkor ennek hiányában a fél kérelmére az eljárás a bíróságon folytatódik - ismertette.

A miniszter szólt arról is, hogy emellett számos más jogszabály is segíti a lánctartozások felszámolását, így a pénzforgalmi elszámolás tekintetében módosult az áfa törvény, a feljelentési kötelezettség elmulasztásánál a Büntető törvénykönyv, ugyanezt a cél szolgálja a késedelmes fizetésekkel szembeni fellépés, az építési munkaterület átadási szabályainak módosítása, az elektronikus építési napló bevezetésével kapcsolatos módosítások vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerződésmintái is. Továbbá a minimális rezsióradíj vizsgálatának előírása a közbeszerzési eljárásban közvetve szintén a lánctartozások megelőzését segíti elő az irreálisan alacsony ár kiszűrésével - tette hozzá.