A testület kedden közzétett, hétfői végzése felidézte: mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését az alaptörvénynek arra a rendelkezésére hivatkozva, hogy a kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséggel összefüggő.

Az Ab-hez benyújtott panasz a kizárt tárgykör és a konkrét egyezmény egyes rendelkezéseinek viszonyát vitatta arra hivatkozva, hogy az egyezmény csak együttműködést rögzít a felek között, konkrét beruházásra vonatkozó kötelezettséget nem.

A testület szerint ugyanakkor a panasz nem tér ki arra, hogyan egyeztethető össze az együttműködés egyik lehetséges formáját tiltó népszavazási kérdés a népszavazáson való részvétel jogával. Az Ab szerint bár az alkotmányjogi panasz formálisan a népszavazásban való részvétel jogának sérelmét állítja, tartalmi szempontból nem vet fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

A testület indoklásában arra is kitért, hogy mióta idén januárban hatályba lépett az új népszavazási eljárásról szóló törvény, az Ab először bírált el olyan alkotmányjogi panaszt, amelyet az NVB határozatát felülvizsgáló, a Kúria által hozott végzés ellen nyújtottak be. Megállapította: a népszavazással összefüggő eljárásoknak az Ab szempontjából három szakasza lehet: a népszavazási kezdeményezés, a népszavazás elrendelése és a köztársasági elnöki kitűzés utáni szakasz.

A kérdés hitelesítését illetően - ahogy ebben az ügyben is - a Kúria döntése mint bírósági döntés alkotmányjogi panasszal támadható meg, de annak az alaptörvényben biztosított jog sérelmére kell hivatkoznia. A testület szerint "a népszavazásból kizárt tárgykörök mikénti értelmezését - alapjogi sérelem állítása nélkül - önmagában nem lehet vitatni az Alkotmánybíróság előtt".

A konkrét panasszal kapcsolatban a testület megállapította: a kizárt tárgykör és az egyezmény egymásra vonatkoztatott értelmezésének kérdéséről a Kúria már állást foglalt, ezekkel kapcsolatban alkotmányjogi kérdés nem vetődik fel.

Az Ab eljárásának előzménye, hogy a Jávor Benedek, a PM akkori társelnöke, valamint Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke január 31-én országos népszavazási ív mintapéldányát nyújtotta be az NVB-hez, amelyen a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"

Az NVB a népszavazási ív mintapéldányának hitelesítését február 17-én megtagadta arra hivatkozva, hogy a kérdés az Országgyűlés által február 6-án elfogadott törvénnyel kihirdetett, a magyar és az orosz kormány között a nukleáris energia békés célú felhasználásáról folytatandó együttműködésről szóló egyezményben foglalt egyes kötelezettségeket érinti. Az alaptörvény szerint azonban érvényes nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről nem lehet országos népszavazást tartani.

Az NVB szerint a kérdés alapján megtartott, érvényes és eredményes népszavazás az egyezményben foglalt kötelezettségek teljesítését akadályozná meg.

A Kúria május elején hozott végzésével helybenhagyta az NVB határozatát.

Az indítványozók május 9-én - miután kimerítették a rendelkezésükre álló rendes jogorvoslati lehetőségeket - alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. Szerintük az NVB és a Kúria kiterjesztően értelmezte az alaptörvényt, döntéseikkel alaptörvény-ellenesen korlátozták a népszavazáshoz való jogot.

Az indítványozók szerint az egyezmény szövegezéséből egyértelmű, hogy a magyar állam nem vállalt kötelezettséget új atomerőművi blokkok tervezésére, megépítésére, üzembe helyezésére, azt későbbi saját döntésétől tette függővé. Mint írták, az egyezmény - a Kúria határozatától eltérően - nem teremt kötelezettséget a magyar állam számára újabb atomerőművi blokkok létesítésére, ezért ilyen blokkok építésének elmaradása nem eredményezi az egyezmény megsértését.

Azt írták, a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű is, mivel arra irányul, hogy egy nemzetközi szerződés tárgyával való összefüggés - a nemzetközi szerződésben kifejezetten vállalt kötelezettségek megsértése nélkül - önmagában tiltott tárgykörré teszi-e a népszavazási kérdést.

Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erőműblokk megépítéséről is megegyeztek.

Az együttműködés kiterjed a paksi erőmű teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövőben leálló első négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerőmű magyar állami tulajdonban marad.

A parlament június 23-án hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást. A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

Az Ab döntéséhez öt alkotmánybíró párhuzamos indoklást, három pedig különvéleményt csatolt.