Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tavaly kezdett hozzá az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvénytervezet előkészítéséhez.

Gyarmathy Judit nyitóbeszédében elmondta: a jelenlegi szabályokat pontosítani kell, mert nehezen alkalmazhatók a modern tömegtájékoztatásban. Példaként említette, hogy el kell dönteni, meddig terjed a magánszféra, meddig a nyilvánosság, mi a teendő a mozgóképek, hangok, képek készítésére is alkalmas mobiltelefonokkal a tárgyalóteremben.

Harangozó Attila, a hivatal kommunikációs munkacsoportjának tagja arról beszélt, hogy a törvény létrehozásának célja a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendezetlenség megoldása is. Segítségével várhatóan végre magas szintű, egységes szabályozás, ennek nyomán pedig egységes gyakorlat jellemzi majd a magyar bírósági adatkezelést és nyilvánosságot.

A tervezett törvény kiterjed a tárgyalások és az ítéletek nyilvánosságára, speciális szabályok rendezésére (például gyermekvédelemre), egyebek mellett a magántitok, a levéltitok, a banktitok, az orvosi titok védelmére, az igazságügyi adat, az igazságügyi adatkezelés, adattovábbítás fogalmának meghatározására.

Harangozó Attila hangsúlyozta: az új törvény egy problémahalmazt igyekszik kezelni, és alulról indulva törekszik kidolgozni az új szabályozást. A konferenciákon elhangzottak nagymértékben hozzájárulnak a jogszabályalkotás sikerességéhez - emelte ki.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a jogalkotók álláspontját ismertetve arról szólt, hogy előremutatónak értékelik az OBH erőfeszítéseit az önálló kódex létrehozása érdekében. Kijelentette: szólnak érvek a törvény megalkotása mellett, de a létrehozásáról csak hosszas vizsgálat, az igények teljes körű felmérése után lehet dönteni.

A tárca véleményét tolmácsolva azt mondta, a koncepciónak még bőven vannak nehezen értelmezhető részei. Kérdéses, hogy a majdani törvény ugyanúgy alkalmazható-e a polgári és a büntetőeljárásokban is, továbbá szükség lesz jogszabályok összehangolására is, ha a koncepciót jogalkotási eljárás követi - mondta. Kijelentette: a tárca álláspontja, hogy a bíróságok munkájáról minél több információt kell kapnia a közvéleménynek, ezért közös érdek, hogy a legnagyobb átláthatóságot biztosítsa egy esetleges új jogszabály.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt mondta beszédében: szervezetük támogatja, hogy önálló törvény szülessen az igazságszolgáltatási adatkezelésről, de sok mindenben lehetne javítani egységesebb és jobb joggyakorlattal is. Hangsúlyozta: sok kérdést kell még végiggondolni az egységes törvény megalkotása előtt, és nagyobb védelmet kell kapniuk a bírósági tárgyalásokon résztvevők személyiségi jogainak is.

A Pécsi Ítélőtáblán pénteken rendezett konferencián - ahogy az az év első felében Szegeden és Debrecenben már megtörtént - a törvény koncepcióját mutatták be és bocsátották vitára a bíróságok, az ügyészi, az ügyvédi kar, az egyetemek, a rendőrség és a sajtó helyi képviselőinek. Az év második felében a Győrben és a Fővárosi Ítélőtáblán lesz hasonló rendezvény.