1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszanyerte önállóságát.

Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.

A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását az országból. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó-pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy évig tartó művelet során a szovjet fél végig tartotta a "menetrendet": a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak az akkori Szovjetunió közeli és távoli vidékeire.

A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. A szovjet katonákat hazaszállító első katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesítő harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő 15 hónapban másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és ember szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak.

Az 1991. június 16-án elinduló utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonuló Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.

A csapatkivonás lebonyolítását a vele kapcsolatos pénzügyi elszámolás hosszú, nehéz tárgyalássorozata kísérte. Végül egy olyan "nulla megoldás" született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága között. Erről 1991. december elején Moszkvában szóbeli egyezség született, majd 1992. november 11-én Budapesten írásbeli megegyezés jött létre Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök között.

Az emlékezés, az ünnep alkalmából a fővárosban és országszerte rendezvényeket tartanak, többek között átadják a Magyar Szabadságért díjat, amelyet a Magyar Szabadság Napja Alapítvány 2000-ben alapított. Az elismerést olyanoknak adják át, akik az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállóságához, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások létrehozásához. Idén június 19-én Jókai Anna kétszeres Kossuth-díjas író veheti át Gödöllőn a kitüntetést.