A vezérigazgató elmondta, hogy tavasszal természetes jelenség egy bizonyos fokú halpusztulás, ami leginkább a busát és az angolnát szokta érinteni, a gardát igen ritkán. Ezért is különös, hogy május végétől jelentősebb mennyiségű gardapusztult tapasztaltak a Balatonban, ami kortól függetlenül érinti az átlagosan 20-25, maximum 30-40 dekagrammos egyedeket. Az elhullás gócokban jelentkezik, vagyis akadnak partszakaszok, ahol nem láttak tetemeket, és van ahol tömegesen sodródtak a partközelbe. Ez a víz áramlásával és az uralkodó széliránnyal magyarázható.

A gardapusztulást a társaság jelezte az illetékes hatóságok felé, és frissen elhullott egyedeket is begyűjtött a vizsgálatokhoz. Az eddigi eredmények kizárják, hogy bakteriális fertőzés állna a pusztulás hátterében, a halfaj parazitái pedig nem okozhatnak ilyen mértékű elhullást. Folyamatban van a virológiai vizsgálat, és ha szükséges, toxikológiai vizsgálatot is végeznek a haltetemeken, hogy kiderüljön a tömeges pusztulás oka. Annyi tudható, hogy az elhulló gardák pusztulás előtt nem látszanak legyengültnek.

A normál tavaszi halelhullás legfőbb oka, hogy a rossz kondícióban lévő, rosszul telelt, idős vagy beteg egyedek nem bírják az ívás okozta többlet energiaveszteséget. Kérdéses hogy ezzel összefüggésbe hozható-e a gardapusztulás.

A garda esetleges betegségének közegészségügyi kockázata nincs, emberre akkor sem jelent semmiféle veszélyt, ha beteg egyedet fogyaszt valaki - hangsúlyozta Szári Zsolt. Hozzátette: az utóbbi napok tapasztalatai alapján azt remélik, hogy lecsengőben van a garda-elhullás, ugyanakkor az elmúlt napokban kisebb mennyiségű karikakeszeg és dévérkeszeg pusztulást is tapasztaltak a halászok a tóban.

A halászati őrök és a halászok folyamatosan gondoskodnak a tetemek begyűjtéséről - jelezte a vezérigazgató.