10 éve vagyunk tagok és a választási kampány szlogenjei a két végpontot jelölik meg, az Európai Egyesült Államokat vagy a közösség elhagyását, ám mindkettő azonos tévedésből fakad - kezdte felszólalását Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy a tévedés az, hogy az unió alapvetően ellentétes a nemzeti érdekekkel. Szavai szerint: "A magyar uniós tagság a nemzeti érdek érvényesítése lehetőségére való ráébredés története."

Navracsics Tibor úgy látja, hogy bár a 2004-es csatlakozáskor valóban adaptálni kellett az uniós jogrendet, ám azóta Magyarországnak is megvan a felelőssége az uniós szabályrendszer kialakításában. Hazánk tagsága pedig - bár a csatlakozást megelőző várakozás miatt célként fogalmazódott meg - mára a nemzeti érdekérvényesítés eszközévé vált.

"A magyar Európa-politika az Európai Uniós tagság célként való megfogalmazásából az utóbbi években az eszközként való megfogalmazássá alakult át és ennek fényében határozza meg nyilvánvalóan a további intézményi fejlődést és jogfejlődést is és a magyar eset, noha speciális, de semmiképpen sem egyedi" - tette hozzá Navracsics Tibor.

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az uniós csatlakozás tizedik évfordulóján a Magyar Állam intézményrendszerének megújítása nyomán az unió esetében is feltehető a kérdés, hogy képes-e a közösség végrehajtani azt a megújulást, amellyel ismét vonzó lesz polgárai számára.

Patyi András úgy fogalmazott: "Képes-e azokat az értékeket folyamatosan közvetíteni a tagállamok és a tagállamokat alkotó politikai nemzetek felé, amelyek létrehozásának értelmét adták, vagy más az alapítók által ki nem fejezett értékek, mint délibábok kergetésébe fogja majd az energiáinak nagy részét ölni?"

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a 2010-ben ratifikált lisszaboni szerződés, új jogalkotási mechanizmust teremtett az unióban, amelynek eredményeképp számos területen felgyorsult a jogalkotás, ám folyamatos küzdelem alakult ki az Európai Parlament, a brüsszeli bürokrácia és a tagállamok között.

Gál Kinga elmondta: "Gyakorlatilag olyan kérdéseket vetnek fel, aminek jogalapja nincsen, szerződésbeli alapja nincsen, viszont általános elvekre hivatkozva bejönnek a politikai viták." Ez pedig a fideszes képviselő szerint kettős mércéhez és feszültséghez vezethet.