Közleményükben elfogadhatatlannak nevezik azokat a "fejleményeket, döntéseket, kormányzati terveket, amelyek nem csak a zsidó közösség érzéseit sértik, hanem minden olyan magyar állampolgárét, aki a múltról felelősen gondolkodó többséghez tartozik és békében szeretne élni bármilyen kisebbséghez tartozó honfitársával".

A Mazsike ilyennek nevezte a Szabadság téren a német bevonulásra emlékező emlékmű állításának tervét "kétes értelmű szimbólumokkal, a magyar államnak a holokausztért viselt felelősségének relativizálását célozva", valamint azt is, hogy a Józsefvárosi pályaudvar helyén olyan holokauszt emlékhely és oktatási központ készül, amihez "egyetlen zsidó szervezet véleményét, észrevételét sem vették figyelembe".

Emellett az egyesület nem tudja elfogadni, hogy Szakály Sándor történész "a történelmi tényeket és a mai hivatalos álláspontot is semmibe vevő, hazug történelmi állítással próbálja menteni a magyar állam felelősségét a Kamenyec-Podolszkijba deportáltak elpusztításában".

A Mazsike úgy véli: a holokauszt emlékév általuk kezdeményezett, elindított programjainak célja a közös nemzeti emlékezet erősítése, a múlttal való felelős szembenézés, a magyar zsidóság békéjének megteremtése. Éppen ezért a jelenlegi helyzetben az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy ameddig a kormányzat részéről a fenti kérdésekben a megbékélést szolgáló, a zsidóság egyetértését elnyerő válasz nem születik, addig az elnyert támogatást nem használják fel, ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy az általuk elindított programokat mindenképpen megvalósítsák.