2010. október 4-én Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. 10-es zagytározójának gátja, és a kizúduló több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófában 10 ember vesztette életét, több mint 200-an megsérültek.

Ide kattintva megnézheti az InfoRádió helyszíni képriportját.

Élet a katasztrófa után

Devecserből a katasztrófa után tömegével költöztek el az emberek, a település lélekszáma körülbelül 400 fővel csökkent. Toldi Tamás devecseri polgármester szerint ez volt a vörösiszap katasztrófa legsúlyosabb következménye a kisvárosra nézve - írja az Index.

"Egy ilyen helyzetben nyilván pont azok költöznek el, akik mobilak, akik mind anyagilag, mind képzettségben jobban állnak, és ez nagy csapás volt a városnak. Sokan azt mondták, hogy csak adják oda a pénzt, és hagyjanak elmenni innen" - mondta Toldi, aki éppen ezért döntött úgy, hogy a Kármentő Alapban összegyűjtött pénzeket a város fejlesztésére fordítja, hogy érdemes legyen Devecserben maradni.

Sok pénzt költöttek ezért a város szépítésére - megújultak a közintézmények, a műemlék épületek és a sportpályák is -, Toldi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy olyan fejlesztéseket igyekeztek megvalósítani, amelyek később munkahelyeket teremtenek. Kialakítottak egy iparterületet, ahová beruházókat várnak, a város határában pedig energianövényeket ültettek, amelyeket a helyiek gondoznak és dolgoznak fel, a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben pedig egy szakiskola is nyílt Devecserben.

A sok építkezésnek persze nem mindenki örült, volt aki úgy érezte, inkább neki kellett volna adni a pénzt, másokat egyszerűen csak zavart a sok zaj és felfordulás."Előre tudtuk, hogy bármit csinálunk, nem lesz egyértelmű megelégedés" - mondta Toldi, akit szakértők felkészítettek arra, hogy a katasztrófát követően a lakosok hosszan depressziósak lesznek, nehezen fognak túllépni a történteken. Toldi azért nem csügged, az önkormányzat az elmúlt években beletanult az eleinte csak nyögvenyelősen sikerülő pályázatírásba, így a Kármentő Alapból megvalósuló fejlesztésekhez EU-s és más pályázati pénzekből is sikerült néhány fejlesztést hozzátenni.

Marton László somlóvásárhelyi és Tili Károly kolontári polgármester szintén inkább az egész települést érintő építkezésekbe fektette az Alap pénzeit. Somlóvásárhelyen, amely a legkisebb károkat szenvedte, utakat aszfaltoztak és felújították az iskolát meg az óvodát, Kolontáron szintén az utakat újítottak, de épült például emlék tanösvény és új öltöző is a focipálya mellett.

Sem Somlóvásárhelyen, sem Kolontáron nem volt jelentős elvándorlási hullám a polgármesterek szerint, de a kolontári vezető azért érzi, hogy a településen még kicsit depressziós a hangulat. "Ez tömegpszichózis, szakértők mondták még az elején, hogy erre fel kell készülni és körülbelül öt év alatt múlik majd el" - mondta Tili.