Jelenleg az Európai Unió 27 tagállama közül 20 ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A húsz ország közül öttel kapcsolatban jelezte május elején Olli Rehn, a bizottság gazdasági és monetáris kérdésekért felelős tagja, hogy a testület az eljárás megszüntetését javasolhatja: Lettországnak, Litvániának és Romániának egyértelmű esélyt adott erre, Magyarországon és Olaszországban viszont további intézkedéseket tartott szükségesnek ehhez.

A túlzottdeficit-eljárásról az uniós szerződés rendelkezik, részleteit pedig az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum határozza meg. Ennek értelmében az Európai Unió tagállamainak a gazdasági és monetáris unió működőképessége érdekében a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt kell tartaniuk államháztartási hiányukat, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, de legalábbis csökkenő tendenciát kell, hogy mutasson.

A tagállamoknak évente kétszer, április 1-jéig és október 1-jéig kell közölniük a gazdasági mutatóikra, pénzügyi helyzetükre vonatkozó adataikat az Európai Bizottsággal, amely ezeket hitelesíti és tanulmányozza. Ha pedig úgy látja, hogy valamelyik tagállam középtávon, tartósan átlépné a küszöbértéket, akkor javaslatot tesz az Ecofinnek, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei állapítsák meg, valóban fennáll-e a túlzott deficit ténye. Ha a bizottság úgy véli, hogy a hiány csak átmenetileg, rövid időre és kis mértékben lépi át a határértéket, akkor nem indul eljárás. Ha viszont a tanács a bizottság véleménye alapján úgy látja, hogy az adott ország deficitje túlzott, elindítja a túlzottdeficit-eljárást, és ajánlásokat tesz az adott tagállam számára, továbbá határidőket állapít meg, ameddig az adott országnak hatékony intézkedéseket kell tennie, hogy a hiányt a meghatározott 3 százalék alá csökkentse.

Ezt követően a bizottság időről időre rendszeresen tanulmányozza az eljárás alá vont ország államháztartási helyzetének alakulását, illetve azt, hogy az adott ország megfelelő, hatékony intézkedéseket hoz-e a hiány csökkentésére. Előfordulhat, hogy a bizottság úgy ítéli meg, az eljárás alá vont tagállam megfelelő intézkedéseket tesz, de a hiány nem csökken három százalék alá. Ebben az esetben a brüsszeli testület a határidő meghosszabbítását javasolhatja, amiről szintén a tanács hivatott dönteni.

Szankciókat csak a legvégső esetben lehet alkalmazni egy uniós tagállam ellen, ha az adott országgal kapcsolatban Brüsszel többször is megállapítja, hogy nem tesz megfelelő intézkedéseket. Magyarország ellen 2004-ben indult el a túlzottdeficit-eljárás, amikor is a tanács 2008-as határidőt adott arra, hogy Magyarország fenntartható módon 3 százalék alá csökkentse a deficitet. Ezt a határidőt a pénzügyminiszterek tanácsa többször kitolta, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország hatékony egyenlegjavító intézkedéseket tett, de nem sikerült 3 százalék alá csökkentenie a deficitet.

2004 óta összesen három alkalommal, 2004-ben, 2005-ben és legutóbb 2012-ben látta úgy az Európai Bizottság és az Ecofin, hogy a magyarországi intézkedések nem megfelelőek. Tavaly februárban emiatt az Európai Bizottság a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését kezdeményezte, majd az ezt követő magyarországi intézkedések fényében azt javasolta, hogy 2013. január 1-jétől mégse függesszék fel a magyarországi kötelezettségvállalásokat, amivel az Ecofin is egyetértett.

Egy bizottsági forrás az MTI-nek korábban arra is rámutatott, hogy amikor a bizottság azt mérlegeli, javasolja-e a határidő meghosszabbítását, akkor az adott tagállam által végrehajtott intézkedések minőségét elemzi, hogy azok közép- és hosszabb távon milyen hatással vannak az adott ország államháztartásának állapotára. Amikor azonban a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése a kérdés, akkor egyetlen dolog számít: az, hogy az adott ország képes-e 3 százalék alá csökkenteni a deficitet.

Az érvek és ellenérvek egyenlege alapján valószínűsíthető a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése - jósolták kedden londoni pénzügyi elemzők.