Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv

Semjén: Magyarország elkötelezett a keleti keresztények mellett

Magyarország elkötelezett az emberi jogok és a vallásszabadság, és "mélyen elkötelezett a keleti keresztények mellett" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miután hétfőn a Parlamentben találkozott Béchara Boutros Rai, a maroniták antiókhiai pátriárkájával.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese újságírók előtt úgy fogalmazott: a keleti kereszténység helyzete aggodalomra ad okot, és számos országban atrocitások érik a keresztényeket.

Semjén Zsolt felidézve keleti egyházi vezetők - így a kopt pápa, a latin pátriárka, és Jeruzsálem ortodox pátriárkájának - korábbi látogatásait azt mondta, hogy a keleti egyházi vezető mostani látogatása beleillik az egyházi diplomáciai események sorába.

A keleti kereszténység és a magyar állam kapcsolatai ezzel továbbmélyültek, "ez erkölcsi kötelességünk is" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettese.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a tárgyalásokon szó volt a libanoni-magyar gazdasági kapcsolatok további erősítéséről, valamint megállapodtak a bejrúti katolikus egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti tudományos és diákcsere-kapcsolatok létesítéséről.

Béchara Boutros Rai pátriárka rámutatott: nagyra értékeli a magyar kormány álláspontját, amit a közel-keleti helyzettel kapcsolatban képvisel. Megfogalmazása szerint a magyar állam Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontja "teljes egészében a helyén van". Egyetértés volt a felek között abban: ahhoz, hogy az arab tavasz "megmaradjon", fontos feladat a mérsékelt erők segítése és támogatása, nem pedig az erőszak kultusza.

A találkozón - a pátriárka elmondása szerint - részletesen áttekintették, hogy mennyire fontos a Közel-Keleten az állam és az egyházak szétválasztása. Kifejtette: Libanonban Magyarországhoz hasonlóan az állam és az egyház egymástól különválasztva működik, ugyanakkor a felek együttműködnek egymással.

A pátriárkát hétfőn köszöntötték a parlament ülésén, és találkozott Orbán Viktor kormányfővel is.

A Semjén Zsolt meghívására vasárnap Magyarországra érkezett katolikus egyházi vezető kedden meglátogatja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságát, ahol Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a testület elnöke fogadja, számos érsek és püspök jelenlétében. Ezután a maronita pátriárka a Szentszék külképviseletét keresi fel, ahol Alberto Bottari De Castello apostoli nunciussal is találkozik. Szintén e napon adományoz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doctor honoris causa címeta pátriárkának; a díjátadó ünnepség végén a Pázmány egyetem és a Libanoni Kaslik Szent Lélek Egyetem együttműködési megállapodást ír alá. A keleti egyházi vezető kedd este maronita rítus szerinti szentmisét mutat be a budapesti Szent István-bazilikában, Erdő Péter bíboros és a püspöki konferencia több tagja jelenlétében. Szerdán Béchara Boutros Rai az esztergomi érseki palotában keresi fel Erdő Péter bíborost, majd Esztergom keresztény nevezetességeit, a Keresztény Múzeumot és a bazilikát tekinti meg.

Béchara Boutros Rai a Szír Maronita Egyház 77. pátriárkája, tavaly március 15-én választották meg. Hivatalos székhelye Libanonban Bejrúttól északra, Bkerke kolostorában van.

A Szír Maronita Egyház keleti katolikus egyház, az Apostoli Szentszékkel teljes közösségben. Gyökerei ahhoz a közösséghez vezethetők vissza, amelyet a ma Szent Maronként tisztelt szír szerzetes alapított a IV. század végén. Az egyház tagjait maronitáknak hívják, és napjainkban ez a legnagyobb keleti egyház Libanonban. Jelentős maronita közösségek élnek még a Közel-Kelet más részein, Szíriában, Jordániában, Palesztinában, valamint Cipruson. A XIX. században nehéz életkörülményeikből menekülve maroniták ezrei szóródtak szét a világban, sikeres és befolyásos diaszpórát hozva létre.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×