A Kúria elnöke pénteken a Pécsi Tudományegyetem jogtudományi kara doktori iskolájának vendégeként Az igazságügy reformja címmel tartott előadásában a Magyar Kúriát 1888-tól 1905-ig vezető Szabó Miklóst idézve azt mondta: ehhez szükséges az állampolgárok bizalma is, a bizalomhoz pedig nélkülözhetetlen, hogy a Kúria határozatait az egyöntetűség hassa át.

Darák Péter szerint a mai Kúria képes biztosítani a személyi feltételeket ezen egyöntetű határozatok megszületéséhez.

A főbíró az előadása után az MTI-nek arról beszélt, hogy a Kúriának tevékenyen hozzá kell járulnia az ítélkezés jövőbeni alkotmányossági szempontú átvilágításához. Utalt rá: az eljárásjogi törvények alapján a Kúria feladatai közé tartozik, hogy meghatározza az alkotmányellenes helyzetek feloldásának módját az Alkotmánybíróság (Ab) által alkotmánysértőnek talált és megsemmisített bírósági döntések esetében. Ebben egyfajta szervezeti előrelépésre is szükség van a Kúria munkájában. A kiindulópont annak a normakontrolltanácsnak a felállítása, amely e munka koordinálása mellett az Ab-tól a Kúriához kerülő önkormányzati normakontrollt is végzi majd.

Darák Péter úgy ítélte meg, azzal, hogy népszavazási ügyekben a Kúriához kerülnek az Országos Választási Bizottság döntéseivel szembeni jogorvoslati eljárások, erősödött a Kúria választási bírósági funkciója is. Az elnök azt mondta: az új feladatokra szeretnének koncentrálni a következő időszakban, ezért a régiek közül azokat, amelyek az egységes bírói jogalkalmazás kialakításának szempontjából kisebb jelentőségűek, korlátozniuk kell. Ennek érdekében jogalkotási javaslatot tettek arra, hogy a konkrét jogorvoslati felülvizsgálati eljárások közül a jogalkotó zárja ki azokat, amelyek a kisebb jelentőségű ügyekben is lehetővé teszik a Kúriához fordulást.

Darák Péter szerint ezen átalakítással felerősödik a kúriai esetjog, amely érinti az egyes eseti ügyekben hozott kúriai felülvizsgálati döntések értékelését, másrészt hatással lesz a jogegységesítő eljárások, jogegységi határozatok jelentőségére is.

Szólt arról, hogy a konkrét ügyekben folytatott kúriai gyakorlat esetében figyelemmel kell lenniük arra is: a bírói jogalkotásra nincs lehetőség, hiszen az Ab a jogegységi határozatok felülvizsgálata körében egyértelműen kimondta: a Kúria nem tévedhet a jogalkotás mezejére, az egységes bírói ítélkezés kialakítása körében kizárólag jogértelmező tevékenységet végezhet.

Hozzátette: át kellett tekinteni azt is, hogy a felsőbírósági esetjog a múltban milyen elveket fogalmazott meg. A történeti áttekintés eredménye az volt, hogy a hazai felsőbíráskodás a második világháború előtt és az azt követő időben is fogalmazott meg olyan elveket, amelyeket ma is figyelembe kell venni.

Darák Péter a második világháború után megszüntetett Kúria által megfogalmazott jogintézmények közül példaként említette az ági öröklés szabályrendszerét, az özvegyi jog, az objektív felelősség és a veszélyes üzemi tényállás kidolgozását, a személyiségi jogok védelmét és a telekkönyvi jogcímvédelmet.

A főbíró kitért az 1970-es, 1980-as években vagy azt követően született büntetőjogi tárgyú elvi iránymutatásokra is, amelyek az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről, ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekben való felelősségről szóltak. A polgári jogi területen az érvénytelenség jogintézményét értelmezték, a gyermekelhelyezés alapvető szempontjait fogalmazták meg, vagy az elővásárlási jog hatálytalansága iránti per szabályait tisztázták. Darák Péter megjegyezte, hogy a közigazgatási jogi területen ez a fajta elvi iránymutatás az 1990-es évekre maradt, hiszen "a rendszerváltás előtt az állam közigazgatási bírói ellenőrzésének gondolata eretnekségnek számított". Emlékeztetett rá, hogy ezt a lemaradást a közigazgatási bíráskodás az 1990-es években behozta. Jelentős iránymutatásokat tett közzé a közigazgatási bírói viszonyítás, illetve a közigazgatási bírói megváltoztató jogkör értelmezése körében, és jutott el 1998-ra az adózási elveket érintő jelentős jogegységi döntések megfogalmazásáig.

A főbíró utalt rá, hogy a Kúria ilyen gazdag hagyománnyal kezdhette meg működését idén január 1-jével. Egyben hangot adott azon véleményének, hogy nagy szükség van a sarkalatos törvények által lehetővé tett jogegységesítő eljárásokra, amelyeknek jelentős szerepük van az egységes bírói gyakorlat kialakításában.

Hozzátette, hogy legalább ilyen fontosnak tartja a kevésbé formalizált eljárásokat, amelyek segíthetik az alsóbb fokú bírákat, és a jogkereső közönséget a bonyolult jogi szabályok közötti eligazodásban. Példaként említette, hogy a Kúria honlapján tervezik megjelentetni azokat a mindennapos munka során születő, eseti ügyekben hozott határozatokat, amelyek jelentős jogi kérdésekben adhatnak iránymutatást az alsóbb fokú bíróságoknak.