Az elemzés szerint változás 2010 tavasza óta inkább a Fidesz-KNDP-vel bevallottan szimpatizálóknál látható: arányuk 52 százalékról 34 százalékra, számuk 4,2 millióról 2,9 millióra csökkent. A szavazók száma minden pártnál csökkent a részvételi hajlandóság visszaesése miatt. Míg a kormánypártok 2010 óta 146 ezer "aktív szavazót" vesztettek, az ellenzéki pártoknak összesen 465 ezer biztos támogatójuk fordított hátat - közölte a Nézőpont, megállapítva: "a Fidesz-KDNP-nek a 2010-es példátlan felhatalmazás mellett a négyéves kormányzati ciklusban a magas választói elvárásokkal is szembe kellett néznie, a legtöbb ügyet felőrölni próbáló, valódi kormányzati alternatívát kínálni képtelen ellenzék azonban továbbra sem képes csökkenteni a kormánypártokba vetett bizalmat".

A szavazásra jogosultak körében természetszerűleg is alacsony szavazási kedvet és magas "rejtőzködést" bizonyítja az is, hogy a Fidesz-KDNP szimpatizánsának az összes megkérdezett 34 százaléka, az ellenzéki pártokénak pedig mindösszesen 25 százaléka vallja magát, további 41 százalék pedig távolmaradásának és rejtőzködésének adott hangot. A Magyar Szocialista Párttal bevallottan a magyarok 9 százaléka, a Demokratikus Koalícióval 1 százaléka, a Lehet Más a Politikával pedig 4 százaléka szimpatizál. A gazdasági világválság okozta sokk erősödésében radikális hangjára talált Jobbikot 11 százalék támogatja.

A felmérés szerint a legnagyobb vesztes az MSZP, amely - vélhetően a szétválás miatt - korábbi biztos szavazóinak 42 százalékát veszítette el, akik közül sokan bizonyára csak rejtőzködővé váltak, pártválasztásukkal megvárják a baloldal jövőjének alakulását. Ugyanakkor a Jobbik szavazótábora összetartónak mutatkozik: csupán hét százalékkal vannak kevesebben a biztos szavazóik, mint ahányan 2010-ben ténylegesen támogatták őket - a Nézőpont adatai szerint.

A magyarok nagy többsége továbbra is elkötelezett a kormány elhatározása mellett: az összes megkérdezett 58 százaléka szerint az ország szempontjából inkább jó, míg csupán 19 százaléka szerint inkább rossz a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalás. A kérdés megítélésében egyedül a Jobbik tábora megosztott, ahol 39 százalék támogatja, 36 százalék pedig elutasítja az IMF-tárgyalásokat - mérte a Nézőpont.

A telefonos adatfelvétel 2012. január 9. és 15. között készült, ezer ember véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően +/- 3,2 százalék körüli - írta a Nézőpont Intézet.