Érintőlegesen az adótörvények alkotmányossági vizsgálatáról is szólt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara éves közgyűlésén tartott előadásában. Mint mondta: ezen törvények ügyében az Alkotmánybírósághoz jogkörei csorbítása óta is érkeznek beadványok.

"A végkielégítések 98 százalékos különadója kapcsán a beadványozók az emberi méltóság sérelmét jelölik meg a törvénnyel szembeni alkotmányossági aggályaik alapjául. Hogy az emberi méltóság sérelmére alapozott kérelmek alapján miként bírálhatja el az AB ezt az adótörvényt, az rövidesen kiderül. Már nem az előadásban, hanem majd holnap." - tette hozzá Paczolay Péter.

Emlékeztetőül: Az Alkotmánybíróság tavaly október 26-án dobta vissza a Fidesz kormány első intézkedéseinek egyikeként kivetett 98 százalékos különadót. Az eredeti törvény minden közszolgára egységesen írta elő, hogy ha munkaviszonyuk megszűnése esetén a végkielégítésük és szabadságmegváltásuk meghaladja a 2 millió forintot, akkor a 2 millió fölötti részből 98 százalékos adót kelljen fizetni. Az Alkotmánybíróság döntése után a Fidesz alkotmánymódosítással csorbította a testület hatáskörét, a 98 százalékos különadóról szóló törvényt pedig kisebb módosításokkal újra beterjesztették a parlamentnek.

Az Alkotmánybíróság a módosítás értelmében a költségvetésről és adókról szóló törvényeket - az 50 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiány esetében az új alaptörvény szerint is - csak az élethez és emberi méltósághoz-, a személyes adatok védelméhez-, a gondolat-, lelkiismeret- és vallás szabadságához és a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelme esetén vizsgálhatja.

Paczolay Péter kitért arra is, hogy a szektorális válságadók miatt is számos beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, ám ezek mögött nem áll természetes személyek alapjogi sérelmének a lehetősége.