Talán a történelmi tapasztalatok alapján lehetne megjósolni Barack Obama esélyeit az újraválasztásra a félidős eredményekből. Az elnök  abból meríthet erőt, hogy 1982-ben Ronald Reagan és a republikánusok is vereséget szenvedtek, 1984-ben Reagan mégis ötven államból negyvenkilencben győzött, és ugyanígy járt 1994-96-ban Bill Clinton is a demokratákkal - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Külügyi Intézet igazgatója.

Magyarics Tamás szerint Barack Obama estében az a kulcskérdés, hogy miként alakul majd a gazdaság állapota. Ha javulnak a mutatók, sikerül leszorítani a munkanélküliséget, a fogyasztás pedig növekszik, akkor a mostani elnöknek nőnek, ha pedig mindez rosszabb lesz, akkor csökkennek az esélyei a folytatásra.

Függ persze az újraválasztás lehetősége attól is, hogy ki a kihívó - tette hozzá a szakértő, aki úgy véli: habár több jelölt is megmutatta már magát, nehéz lenne közülük bárkit is kiemelni.

Az is elképzelhető, folytatta Magyarics Tamás, hogy a teapárt is Obamát segíti majd, ha egy radikálisabb konzervatív kihívó jelenik meg ellenfélként. Ugyanis az amerikai választási dinamika szerint a republikánusok általában jobbról indulnak, és közép felé mennek, a demokraták pedig balról közelítenek a centrum felé.

Viszont, ha a jobbról induló jelölt jobboldalon marad, történetesen a teapárt nyomására, akkor nem nyerhet, mert a konzervatív törzsszavazók kevesebben vannak a demokraták állandó támogatóinál egy elnök Fehér Házba juttatásához. Ha tehát a kihívó nem tudja a középen lévőket maga mellé állítani, akkor nőhetnek Barack Obama esélyei - fejtette ki a külpolitikai szakértő.

A republikánusok térnyerése ellenére a mostani elnök esélyeit növelheti még, hogy benyújthat olyan törvényjavaslatokat, amelyek elutasítása komoly veszélyeket jelenthet a konzervatívokra. Bizonyára Obamáék élni is fognak ezzel a lehetőséggel, megnyerve a többség támogatását - szögezte le Magyarics Tamás.

Amerikának kiutat kell keresnie

A külpolitika-szakértő arról is beszélt, hogy a G20-as találkozón sok kommentár kiemelte: megkezdődött az átrendeződés az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei által 1944-ben létrehozott pénzügyi rendszerhez képest.

Ennek két központi szervezete a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, amelyekben most Kína, India és talán a brazilok, valamint Dél-Afrika is nagyobb befizető lesz, ami alapján nagyobb szavazati jogot is kapnak. Sokan úgy vélekednek, hogy ezzel a világgazdaságban megvalósulhat a már sokat emlegetett újraelosztás - tette hozzá.

Magyarics Tamás felhívta a figyelmet azokra az ellentétekre, amely Amerika és Kína, India, valamint a feltörekvő országok között feszül. Az egyik ilyen, amely az amerikaiak politikáját bizonyos szempontból egyesíti, abból, a kínaiakkal szemben megfogalmazott vádból ered, hogy az ázsiai ország fizetőeszközének, a jüannak árfolyamát mesterségesen alacsonyan tartják, az exportképességüket növelése érdekében.

A másik feszültségforrás pedig az, hogy az ázsiaiaknál sokkal olcsóbb a munkaerő, mint az Egyesült Államokban. A legutóbbi felmérések szerint Amerikában a minimális órabér 2 dollár 50 cent volt, ezért a pénzért egy kínai munkása egy napig dolgozik - mondta el a szakértő.

A versenyképesség mutatók tehát mindenképpen kelet felé tolják el a gazdasági centrumot - jelezte Magyarics Tamás, aki hozzátette: eddig a nyugati világ a termelő szektorokat leadta az ázsiai országoknak, és átállt a szolgáltatóiparra, vagy a high tech gyártásra.

Azonban utóbbiban mára már India és főképpen Kína is versenyképessé vált. A gond az, hogy Amerika az előbb említett termelő ágazatokat visszafejlesztette az olcsóbb ázsiai lehetőségek miatt, és most kiutat kell keresniük ebből a helyzetből - fejtette ki a Külügyi Intézet igazgatója.

A teljes interjút itt hallgathatja meg!