A 2011-es törvényjavaslat jobb, mint a tavalyi, de "van, amit lehet még rajta javítani" - fogalmazott a parlamenti vita során Domokos László. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az új adóként tervezett - és egyébként magas kockázatúnak minősített - hitelintézeti járadék és egyéb válságadók átmeneti forrásbővítő hatásának elmúltával, több éves távlatban a bevételek jelentős növekedésének elmaradása esetén, a kiadások szerkezetének átfogó felülvizsgálata válhat szükségessé.

Hozzáfűzte: a központi költségvetés adóbevételi tervezeteinek megalapozottságát az ÁSZ nem tudta teljes körűen megítélni, de pozitív fejleményként értékelte, hogy a tavalyi 96 százalékról 33,5 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek az aránya, amelyekről nem tudtak véleményt mondani.

A központi költségvetés közvetlen kiadásai csaknem felét teszik ki a tervezett kiadási főösszegnek, a közvetlen kiadásokat csaknem 100 százalékban megalapozottnak minősítette a számvevőszék - ismertette Domokos László.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknek csaknem 22 százalékát minősítették nem megalapozottnak, a több mint 14 százalékot kitevő értékesítési bevételeket pedig magas kockázatúnak értékelte az ÁSZ - mondta el az elnök.

A kiadások szerkezetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős változást nem tervezett a kormány, de természetesen vannak hangsúlyeltolódások a meghirdetett gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Kiemelte: az újraelosztás aránya, úgy a kiadás, mint az adóelvonás mértéke összességében 2 százalékponttal csökken, ez jelentősnek tekinthető.

Az elkülönített állam pénzalapokról Domokos László elmondta: ezek helyzete stabil, előirányzataik arányban állnak az ellátandó feladatokkal, teljesülésük valószínű. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az államháztartás központi alrendszere kiadásainak egyharmadát kezelik - fűzte hozzá. A Nyugdíjbiztosítási Alap nullszaldós egyenlegének kockázatát döntően a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének megvalósulásában látjuk - emelte ki az elnök.

Az államadósság finanszírozása során kockázati tényezőként jelentkezik többek között a jövőre tervezett magasabb nettó finanszírozási igény, a változó befektetői megtakarítási szerkezet, valamint az állampapír-piaci hozamszint kedvezőtlen alakulása.

Az Államadósság Kezelő Központ adataira hivatkozva elmondta: a központi költségvetés bruttó adósságának tervezett összege 2011-ben meghaladja a 20.800 milliárd forintot, ami 4,2 százalékkal magasabb a 2010-re várható összegnél. A költségvetés bruttó adóssága jövőre a GDP arányában 73,3 százalék, szemben a 2010 végére várható 74,1 százalékkal.

Domokos László ugyanakkor hangsúlyozta: a törvényjavaslat erre vonatkozó csak annyiban közöl, hogy leszögezi: a mérséklődő deficit lehetővé teszi az adósságráta csökkenését. Kiemelte: az adósság arányának csökkenése csak jelentős - az előre jelzett 3 százalékos - GDP növekedés esetén érhető el.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban kifejtette: kimerülőben vannak a saját bevételi lehetőségek, mind a felhalmozási mind a működési jellegűek. Utóbbi azért kedvezőtlen, mert így az önkormányzatok és intézményeik nem képesek az áremelkedésekből adódó - központilag már évek óta nem támogatott - növekvő dologi kiadások finanszírozására. Az ÁSZ azt javasolja a kormánynak, hogy tekintse át a fokozatosan növekvő önkormányzati feladatokat és azok finanszírozását, illetve javítsa a köztük lévő összhangot - mondta Domokos László.

Kockázatokról beszélt a Költségvetési Tanács elnöke

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a 2011-es büdzsé általános vitájában kiemelte: a költségvetési törvényjavaslatban felvázolthoz képest az egyenleg akár a GDP fél százalékával is jobb lehet 2011-ben.

Kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy a teljesül a kormány terve, miszerint 400 ezer új munkahely létesül középtávon. Ehelyett csak 100 ezer új munkahellyel számol a Költségvetési Tanács - mondta Kopits György.

Elmondta: a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van, ehhez szükséges a magánnyugdíj-pénztári vagyonokból származó, mintegy 530 milliárd forintos elszámolt bevétel, ami az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők által az állami nyugdíjalapba áthozott rész.

A kormány a 2011-ben felhasznált 530 milliárd forinton felüli vagyonrészt az államadósság csökkentésére kívánja fordítani - mondta. Egyszerre ezzel az összeggel nem lehet folyó nyugdíjkiadásokat finanszírozni, illetve államadósságot csökkenteni. Így nem elképzelhetetlen, hogy 2013 után a költségvetésben tartósan 500 milliárd forint hiány alakulhat ki - húzta alá a Költségvetési Tanács elnöke.

Kopits György kifejtette: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat kiemelt prioritásként kezeli a foglakoztatás bővítését és a termelékenység növelését, azonban középtávon mind a költségvetésben, mind a termelékenységben évi 3 százalékpontos bővülést kellene elérni, hogy teljesüljenek ezen a téren a kormány ambiciózus tervei.

Kiemelte: a törvényjavaslatban, illetve a középtávú elképzelésekben azonban nincs jele olyan programoknak, amelyek révén ez a foglalkoztatás-bővülés megvalósulna.

Hozzátette: a személyi jövedelemadóban előrevetített változtatások a magasabb keresetűeket ösztönzik többletmunkára, az alacsonyabb keresetűek esetében nem fejt ki ilyen hatást - mutatott rá. Sőt - tette hozzá -, a bejelentett válságadóknak olyan hatása is lehet, hogy a vállalkozások egy része elhalasztja a beruházását, így a foglalkoztatásnak a kormány által felvázolt bővülése nem elképzelhetetlen, de nem valószínű.

Az egykulcsos adórendszer bevezetése - a nemzetközi példák alapján - több országban sem hozott a foglakoztatásban ugrásszerű növekedést - mondta Kopits György.

Végezetül elmondta: a költségvetési törvényjavaslat nem átlátható, nem tartalmaz kockázatelemzést, még azokat a kormányzati döntéseket sem nevesíti, amelyekre az alappályán maradva számíthatnak majd az adófizetők. Így a Költségvetési Tanács azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy még a költségvetés fő számainak elfogadása előtt kérjen a kormánytól olyan költségvetési tervet, amely intézkedésekkel, javaslatokkal támasztja a költségvetési tervszámokat, és a makro mutatókat - emelte ki Kopits György.