Az Országgyűlés által megkezdett alkotmánymódosítási folyamatról szólva Schmitt Pál köztársasági elnök a találkozón kifejtette: javaslatot tett a kereszténységre történő közvetlen utalásra, a Szent Korona, illetve az anyanyelv, a család, az élethosszig tartó tanulás, valamint a sport és egészség alkotmányban történő megjelenítésére.

Jerzy Buzek mindezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: fontos, hogy az alapszerződés összhangban legyen a társadalmi változásokkal, a reformok pedig a haladás nélkülözhetetlen eszközei, miként azt az Európai Unió története is mutatja.

A honlap szerint a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban, Jerzy Buzek emlékeztetett a soros elnökségi szerep kiemelt fontosságára, amely véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után is az egyik legfontosabb intézmény. Hangsúlyozta az Európai Parlament döntéshozatali szerepének jelentősen megnövekedését, és úgy fogalmazott: míg az Európai Parlament az Európai Unió alsóháza, a soros elnökséget betöltő tagállam által irányított tanács a felsőház szerepét tölti be, így szoros együttműködésre van szükség e két intézmény között.

Mint írják, Jerzy Buzek javaslatot tett az európai polgárok integrációjának kérdését vizsgáló közös parlamenti találkozóra, mely a kontinensen élő kisebbségek, a bevándorlók, illetve a szabad letelepedés lehetőségével élve más tagállamban letelepedő európaiak társadalmi beilleszkedését tekintené át.

A magyar államfő ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az Országgyűlés a nyugat-balkáni országok európai integrációjával kapcsolatban kezdeményezett közös parlamenti találkozót, amely kiegészíthető lenne a társadalmi integráció témájával.

A találkozón mindketten hangsúlyozták az európai azonosságtudat és értékrend előtérbe helyezésének fontosságát. Schmitt Pál úgy fogalmazott: az Európai Uniónak a közös érdekek mellett a közös értékekért is ki kellene állnia, és úgy vélekedett, az egységes pénzügyi vagy gazdasági szabályozás mellett kevés szó esik az európai nemzetek lelki összetartozásáról.

A tájékoztató szerint Jerzy Buzek kifejezte a vörösiszap-katasztrófa károsultjaival való együttérzését, és részvétét az áldozatok családjaival.

Mint az EP elnöke elmondta, a magyarországi tragédia következtében az Európai Parlamentben felülvizsgálják annak lehetőségét, hogy az EU szolidaritási alapját ne csupán természeti, hanem ipari katasztrófák esetén is igénybe lehessen venni. Schmitt Pál javasolta, hogy a megelőzés szándékával az EU mérje fel a területén lévő potenciális veszélyforrásokat, hogy hasonló tragédiák ne fordulhassanak elő - olvasható a honlapon.