A munkacsoport által készített, az MTI birtokába került részkoncepcióból kiderül: a testület tagjai között egyetértés volt abban, hogy az alapvető jogoknak és kötelességeknek az új alkotmányban a normaszöveg elején, az első fejezetben vagy közvetlenül az államformára, szuverenitásra vonatkozó rész után kell helyet kapniuk.

A munkacsoport indokoltnak tartja kimondani az új alaptörvényben, hogy kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre házasság, továbbá, hogy "a család nemzedékek szövetsége". Fontosnak tartják a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő állami törekvés alkotmányban való rögzítését is. Annak kimondását, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, az MSZP és az LMP nem támogatja.

A részkoncepció szól a választójogról is, amellyel kapcsolatban, a napokban a fideszes Gulyás Gergely nyilatkozata váltott ki vitát a parlamenti pártok között. Gulyás Gergely - az alapvető jogok és kötelességek munkacsoport vezetője és egyben az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke - azt tartaná helyesnek, ha az alkotmányban a választójoggal kapcsolatban a magyarországi lakóhely kikötése nem szerepelne, csak a magyar állampolgárság. Mindezt azzal, hogy a további jogosultságokat vagy korlátozásokat a választójogi törvényben kellene szabályozni.

Álláspontja szerint ugyanakkor indokolt, hogy a határon túli magyarok választójogot kapjanak valamilyen formában.

Az MTI birtokába került részkoncepció a választójoggal kapcsolatban azt javasolja, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog a magyar állampolgárokat külön, kétharmados törvényben foglalt korlátozásokkal illesse meg.

A kormánypártok képviselői szükségesnek tartották rögzíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal a módosító javaslat a legcsekélyebb mértékben sem ellentétes. Helyesnek és megőrzendőnek tartják a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó azon szabályozást, amely szerint az említett közösségek államalkotó tényezők, ennek megfelelően kedvezményes mandátumszerzésre jogosultak.

Az alapjogi fejezetben nevesített alkotmányos alapjogok közül az élethez a munkacsoport és emberi méltósághoz való jogot említené elsőként. Szabályoznák azt is, hogy a magzati élet védelmével kapcsolatosan az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van.

A halálbüntetés általános tilalmával a munkacsoport egyetért, annak alkotmányban való rögzítésének szükségességéről azonban megoszlanak a vélemények.

A munkához való jogot érintően a testület kimondaná: állami kötelezettség az állampolgárok munkához való jogának elősegítése, állampolgári kötelezettség ugyanakkor, hogy mindenki saját lehetősége és választása szerint olyan munkát végezzen, amely elősegíti a társadalom anyagi és szellemi fejlődését. Ez utóbbi alkotmányos cél természetesen egyedi esetben nem eredményezhet olyan kötelezettséget, amely a kényszermunka tilalmával ellentétes lenne - hangsúlyozzák.

Indokoltnak tartják a petíciós jog, az információszabadság és az egészséges környezethez való jog alkotmányos szinten történő rögzítését, azzal hogy e jogok gyakorlásának részleteiről és korlátairól külön törvény rendelkezzen. Az MSZP és az LMP ugyanakkor további alapjogi felsorolásra tesz javaslatot.

A tagok javasolják azt is, hogy az alapjogok korlátozásával kapcsolatosan kidolgozott "szükségességi-arányossági teszt" kerüljön be az új alkotmányba.

A munkacsoport a visszamenőleges hatályú rendelkezések tilalmának alaptörvényben történő rögzítését ugyancsak indokoltnak tartja.