Szakaszhatárt jelent a Fidesz-győzelem az október 3-i önkormányzati választáson: először indult neki úgy a párt egy választásnak, hogy kormányzati pozícióban van, és győzött - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Wéber Attila.

A szociológus hozzátette: borítékolható volt, hogy az ellenzéki pártoknak nem fog sikerülni a Fidesz-henger megállítása, komolyan nem is hittek ebben. Az igazi verseny az volt, hogy vajon ki lesz a második a súlytalan ellenzéken belül, melyik párt tud javítani a tavaszi teljesítményén.

Az ellenzéken belüli különmeccset az MSZP nyerte, amelyet annak köszönhetett, hogy országos szervezettsége a Jobbikhoz és az LMP-hez képest stabilabb, bár a Jobbik több jelöltet állított. Döntően a 10 ezer főnél kevesebb lakosú településeken volt erősebb a Jobbik az MSZP-nél, és eldőlt, hogy a Jobbikkal több cikluson keresztül kell számolnia a magyar politikának - fűzte hozzá a szociológus.

A Jobbiknak komoly belső feszültségekkel kellett szembenéznie, bár ez részben előrelátható volt Wéber Attila szerint, mert ha egy párt parlamenti erővé válik, akkor új típusú politizálásra kényszerül. A feszültségeket az önkormányzati választás kampányának végére sikerült lokalizálniuk, még akkor is, ha a jobbikos vitákra rátett egy lapáttal a Fidesz, amely igyekezett tudatosítani a feszültségeket a közvéleményben.

Az LMP kapcsán a szakember úgy véli, a tavaszi siker után jobb eredményt vártak, de kiderültek a párt gyengeségei. Utolsó pillanatban sikerült csak összegyűjteniük Jávor Benedek főpolgármester-jelöltnek az ajánlószelvényeket, amely gyengítette az esélyeiket, ráadásul vidéken sem tudtak gyökeret verni, amelyet tetézett az is, hogy több belső probléma vált nyilvánossá.

MSZP: két nyertes, egy vesztes

Az MSZP a tavaszi választások után az összeomlás határán volt az elemzők szerint, de egyelőre a szakadást sikerült elkerülni, és a párt belső helyzete most letisztultabbnak tűnik, mint április után Wéber Attila szerint.

Az önkormányzati választás abszolút MSZP-s győztesének Botka Lászlót tartja, aki azzal, hogy megtartotta szegedi polgármesteri posztját, új helyzetbe került a pártban, és az MSZP kirakatembere lett. Korábban is erős embernek számított, hiszen neve felmerült, amikor az MSZP miniszterelnököt keresett Gyurcsány Ferenc lemondása után.

A szociológus relatív győztesnek tartja Mesterházy Attilát, aki "kapott egy kis oxigént", és az őt kritizáló hangok, amelyek új típusú politizálást várnának,  visszaszorulnak. Az MSZP-n belüli nagy vesztes Gyurcsány Ferenc, aki kész forgatókönvyekkel készült arra, ha a párt rosszul szerepel október 3-án.

A volt kormányfő meghirdetett Demokratikus Koalíció nevű platformja nyilvánvaló, hogy szervezetként akar működni, hálózatot akar létrehozni az országban - hangoztatta Wéber Attila, aki azonban hozzátette: az MSZP-n belül az idősebb és a fiatalabb politikusok körében is érzékelhető egy látens Gyurcsány ellenes koalíció, ők egyetértenek abban, hogy a volt miniszterelnököt nem kell a közeljövőben vezető pozícióba engedni. Ennek a koalíciónak az élére Mesterházy Attilának kell az élére állnia - fűzte hozzá..A magányos Szili Katalin

Szili Katalinnak már korábban is volt összetűzése az MSZP-s pártvezetéssel: 2004-ben a decemberi népszavazáskor, ami után szinte egyedül maradt a vezetésen belül. Elvi jellegű konfliktusai ezután is voltak az Országgyűlés korábbi elnökének a párton belül, "de ezek nem lettek igazán végigvitatva".

Szili Katalin elmagányosodott a pártban azzal az irányvonallal, amit ő képviselt: a hagyományosabb, a tradicionális baloldali értékekhez jobban kötődő álláspontot képviselte. A kérdés az volt, mikor lép ki a pártból - erre több alkalma is lett volna: az őszödi beszéd kirobbanása után, a 2008-as népszavazás előtt vagy a most tavaszi választás után, de a szociológus szerint nem az önkormányzati választást követően volt a legindokolhatóbb a párttal való szakítása.

Szili Katalin a szimpatizánsi körben létező fehér foltot próbálja lefedni egy plebejus, baloldali, nemzetibb gondolkodást képviselve. Wéber Attila szerint azonban nem könnyű vállalkozás ez, mert mindig is nehéz volt kívülről betörni a parlamentbe.

Erőközpontok

A szocialista párton belül ma több erőközpont is van Wéber Attila szerint, aki úgy véli: az MSZP-t az húzhatja ki ebből a helyzetből, ha ezek az erőközpontok megpróbálnak egymással kommunikálni, és megtalálják azt az utat, amely kihozza őket a kátyúból.

Nagy kérdés, hogy Mesterházy Attila létre tud-e hozni egy szövetségesi rendszert. Ha ő is a gurcsányi utat választja, akkor a bukás lesz az ő sorsa is - emelte ki a szakember.

Ellensúlyok a Fideszben

A Fideszről beszélve elmondta: a nagy győzelem nagy felelősséget és egyben konfliktuspotenciált is jelent. Minden lényeges harcot a párton belül kell megvívniuk, mert az ellenzék súlytalan ellensúly, a valódi ellensúlyok a Fideszben jelennek majd meg - fogalmazott a szociológus, aki szerint már a Matolcsy György körül kialakult vita is ezt jelzi.

A képviselők harmada polgármester is, ami azt jelenti, hogy a napi problémáikat be fogják vinni a parlamentbe és a frakcióba, ez pedig feszültségforrást jelenthet - tette hozzá Wéber Attila.