Nem vált be a jelenlegi felvételi rendszer, mert semmi köze sincs a felsőoktatáshoz - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, aki hozzátetette: a felsőoktatásba a középfokú eredmények pontszáma alapján automatikusan kerülnek be az országos sorrend szerint a diákok. Ez nem arról szól, hogy egy szakra milyen készségeket és képességeket kell felmutatni.
A legtöbb szakon, így a BKF kommunikáció szakán is fontos lenne az intézményi felvételi, ahol a pályaalkalmasságot és a felkészültséget is lehetne mérni, úgy mint a művészeti szakokon - hangsúlyozta Vass László, aki elmondta: ezt a lehetőséget kérték is, de elutasították.
Miért hígult fel a felsőoktatás?
Az állami intézmények fenntartója az állam, ez azt jelenti, hogy működési költséget kapnak a hallgatók, illetve az oktatók után, és egyéb célzott támogatásban is részesülnek. A magánintézmények is kötöttek finanszírozási szerződést az állammal, de csak az államilag finanszírozott tanulók után kapnak pénzt - hangoztatta a rektor.
Vass László szerint a gond az, hogy az állami finanszírozás legfontosabb csatornája a hallgató, így az intézmények számára létkérdéssé vált, hogy minél több diák nyerjen felvételt, ezért főiskolák és egyetemek a kapacitásukon felül vettek fel tanulókat, amely a felsőoktatás felhígulásához vezetett.
Mivel a mesterszakos hallgatók után dupla finanszírozás jár, a rektor úgy véli, az lenne a jó stratégia, ha az intézmények magas színvonalú, egyedi képzést nyújtanának az alapképzés után.
Hanganyag: Ignáth Márk