Megerősítette az ausztriai Rábakeresztúrra (Heiligenkruz im Lafnitztal) tervezett égetőmű első fokú építési engedélyét a független osztrák környezetvédelmi tanács, ugyanakkor további feltételeket írt elő az építtetőnek.

A független szakértőkből álló szerv (Umweltsenat) szerdán több osztrák napilapban hirdetményt tett közzé június 10-i határozatáról.

Ausztriából és Magyarországról összesen 487 fellebbezés érkezett a burgenlandi tartományi kormány tavaly február 5-i első fokú engedélye ellen. Az intézmény honlapján közzétett, a határozatról kiadott közlemény szerint a tanács a beadványok alapos megvizsgálása, az első fokú hatóság és a saját vizsgálata, valamint további szakértői vélemények alapján megállapította, hogy az engedély "a tervezetben szereplő intézkedések mellett, valamint további meghagyásokkal és feltételekkel" megfelel a jogi előírásoknak.

Van arra lehetőségünk, hogy az engedélyezési eljárás folyamatát törvényes úton megtámadjuk - mondta a az InfoRádiónak a Pro Natura St.Gotthard Civil Összefogás elnöke, aki hozzátette: ez nem fellebbezést jelent, hanem ennek az egész folyamatnak a bírósági felülvizsgálatát.

Soós Zoltán elmondta: nem lepte meg őket a döntés, de értékelték volna, ha a testület figyelmembe veszi a tiltakozásokat és a kifogásokat.

Hangsúlyozta: felveszik a kapcsolatot a Külügyminisztériummal és a magyar pártokkal is, valamint megkeresik az osztrák testvérszervezeteiket, és megpróbálnak velük közös álláspontot kialakítani.

Az ellenzők szerint a létesítmény megváltoztatná a táj képét, sérti az Õrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, s felesleges környezeti terhelést jelentene, mivel a tartományban nem keletkezik elég szemét a működtetéséhez, ezért "szemétimportra" lenne szükség.

A BEGAS tartományi gázszolgáltató nagy teljesítményű, a vállalat álláspontja szerint korszerű technológián alapuló hulladékégetője évi 325 ezer tonna szemetet és szennyvíziszapot dolgozna fel. A 115 millió euró beruházással épülő szemétégető építése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Õrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak. Az első fokú engedély kiadásakor hivatalban lévő Bajnai-kormány jelezte osztrák partnerei felé, hogy nem tartja szerencsésnek a beruházás helyszínét.