Infostart.hu
eur:
372.94
usd:
340.14
bux:
140276.38
2026. november 20. péntek Jolán
Görög Márta igazságügyi miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2026. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Vizsgálódik Magyarországon a Velencei Bizottság

A magyar alkotmányos helyzetről egyeztetett a Velencei Bizottság rapportőreivel Görög Márta igazságügyi miniszter pénteken Budapesten – közölték a kormány hivatalos honlapján.

A látogatás célja a magyar alkotmányos helyzet, különösen az alaptörvény tizenhetedik módosítása, valamint az ahhoz kapcsolódó, a korábbi köztársasági elnök által benyújtott indítvány tartalmi elemeinek megvitatása volt. Emellett a felek a megbeszélés során a megindítani tervezett alkotmányozási folyamatra is kitértek – olvasható a közleményben.

Azt írták, hogy a Velencei Bizottság az Európa Tanács független, alkotmányjogi tanácsadó testülete, amely szakmai ajánlásaival segíti az országokat a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében. A bizottság a többi között alkotmányos rendelkezéseket és jogszabályokat vizsgál, illetve ezekkel kapcsolatban javaslatokat fogalmaz meg.

Független jogi szakértők, úgynevezett jelentéstevők (rapportőrök) értékelik az adott ország szabályozását, és előkészítik a bizottság szakmai véleményét. A Velencei Bizottság ajánlásai jogilag nem kötelezőek, de jelentős szakmai súllyal bírnak – ismertették.

Sulyok Tamás akkori köztársasági elnök május 29-én kérte a 46 tagországot összefogó, strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól a fennálló alkotmányos kérdések értékelését azt követően, hogy Magyar Péter, a hivatalba lépő Tisza-kormány miniszterelnöke számos alkalommal lemondásra szólította fel.

Az államfő a fennálló alkotmányos kérdések értékelését, szakértői közreműködését kérte a testülettől „az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában”.

A Sándor-palota akkori közleményében azt írta, az április 12-i országgyűlési választások nyomán a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.

„Az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti” – fogalmaztak akkor a köztársasági elnök hivatalának közleményében.

Sulyok Tamás államfői mandátuma 2026. július 19-én szűnt meg, azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta az alaptörvény 17. módosítását.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×